Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-06-01 / 6. szám - Bellyei László: Regényrészlet
.Csak Jozsku kezéből ne|m tudta kiszabadítani a Gyuszi csuklóját. Jozsku, a gyenge Jozsku görcsösen szorította a nála jóval idősebb Gyuszit. Mindenki csodálkozott. t — Ezt nem lehet ököllel elintézni! Ha agyonütsz, akkor is igaz, amit mondtam, akkor is igaz!!! — kiáltozta Jozsku. Egyik kezével Vilmost igyekezett elhárítani, másikkal még mindig a Gyuszi csuklóját tartotta. — Megállj, erkölcstelen disznó! Megtanítlak én téged, mi a tisztesség! — ordította Gyuszi tehetetlenül hátra dűlve, amint Vilmos és Dozsku erősen tartották. Jozsku a lábával rúgta, ahol érte. Mindnyájan összeszaladtak és elválasztották őket. — Nem kell gyerekeskedni ... — Mondta Dezső fölényesen és nevetett. — Nem kell azért egymásnak mennetek. Nem olyan nagy dolog az egész. Gyuszi azt tartja, hogy minden tisztességes lány angyal. Dozsku meg még gyerek. Nem is értem, hogy tulajdonképen mit akar... Jozsku és Gyuszi nem szóltak semmit. Hátat fordítottak egymásnak és dühösen hallgattak. Dozskun látszott, hogy közel van a síráshoz. A cigányok, akik az egész vita alatt szüneteltek, csodálkozva néztek ezekre a mulatozó urakra. Talán eszükbe jutott a régi jó világ, mikor csak úgy repültek a száz forintosok. Látták, hogy nincs itt tovább mit keresniük. Szedelőzködtek. Nincs már Bercsényben» magyar úr, aki mulasson! Vilmos tartóztatta a cigányokat. Nem akartak maradni, a cigányzenészeknek is megvan a maguk erkölcsük. Vilmos fizetett a hatvan» koronából urasa.* » Dozsku hangja ismét nyugodt lett és biztos: — Én csak azt akartam mondani, hogy Gyuszi kisajátítja az erkölcsöt a saját privát használatára. Neki mint fiúnak mindent szabad és minden erkölcsös. Mártának sémit sem szabad, mert ő lány. Még csak az utcán hangosan beszélgetni sem, hogy viselkedése ne legyen kihívó! Mártának aztán bedumálja, hogy ő milyen becsületes fiú, milyen becsületes érzelmekkel viseltetik iránta. Gyuszi szerintem képmutató, erkölcstelen». Én megmondom nektek, én szeretem Mártát, nem bánom, hadd tudja meg az egész világ .. . — Féltékenységből nem szabad ilyen jeleneteket csinálnod, barátom ... — kapta el a szót Gyuszi. Oda célzott, ahol legbiztosabban talált. — Nem az itt a fődolog! — szólt Jozsku is kissé lehűlve. — Én nem tudom azt nektek úgy megmagyarázni. Nem tudom olyan világosan kifejezni, de érzem, hogy a ti világotok ketté van szakítva, hogy ti magatok is ketté vagytok szakadva, két világot éltek. Én ezt nem tudnám utánatok csinálni... Vilmos az egész feszültséget szerette volna végül levezetni. — Nézd csak Jozsku, te félreértsz bennünket... Nem szabad olyan hevesnek lenned és mindnyájunkat összesértegetni.- Mi sem vagyunk olyan alávaló teremtések, nekünk is van szívünk és lelkünk. Nem vagyunk mi olyan rósz fiúk... Én például őszintén mondhatom neked, hogy életemben legjobban szerettem egy lányt, akit soha még csak meg sem csókoltam. A jó Isten tudja, miért szerettem hát. Azokra a nőkre, akiket így a korcsmákban és egyebütt az ölembe veszek, még csak nem is gondolok soha se... Ügy talán nem is fogok senkit szeretni. De már férjhez ment... — Nagyot sóhajtott és a kezében lévő pohár bort egy nyelésre kiitta. — És így férjhez fog . me/nni a harmadik és negyedik lány is és mindegyik ... Mit tudod te, kire gondolok én, ha egy olyan lányt ölelek?... Sőt.. Én abban nem látok semmi rosszat... Az arca szomorú volt. Őszintén beszélt.
