Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-03-01 / 3. szám - Ónody Zoltán: Prof. Dr. Sig. Freud

élet ezernyi baja és félelme. Vágyainknak, kívánságainknak, ösztö­neinknek nagyobbik felét 'kénytelenek vagyunk elfojtani és ez a ter­mészetellenes állapot legkülönbözőbb lalka lm akikor felszínrekerülésé­­vel zavart okoz. A mindennapos t é v c s e I ekm é n y e k — elszólás, tévedés, botlás, tárgyak elejtése — bizonyára szintén nem történnek véletlenül, ’hanem mindegyiküknek van egy jól kianalizálható oka, mindegyik egy tudatalatti vágy, vagy elhatározás folyománya. Szeretnék még megfelelni arra a kérdésre, honnan van az, hogy az orvosok nagy része nem hisz a pszichoanalízisben és hogy arány­­lag kevés egyetem tanítja? Ez onnan ered, hogy nagyon kevesen foglalkoznak vele komo­lyan, másrészt abszolút egészséges, nyugodt, türelmes idegrendszert követei, amivel ma csak néhány orvos rendelkezik. Aztán meg ez a tudomány elért eredményei ellenére is, még fiatal s mint ilyen, egyes állításaiban hihetetlenül szélsőséges. Erre azonban szükség van, mert ezeket a túlkapásait úgyis lekoptatja az idő, az új felfedezések új eredményeivel való helyettesítés, elrágódnak rajta laikusok, s a tudo­mánynak megmarad maga a lényeg, a mag. Az idegenkedés másik oka az, hogy az emberek nem hisznek ab­ban, hogy maga a beszéd, a szó lehet gyógytényező. Inkább hisznek hangzatosnevű poroknak, a színes kánálasorvosságoknak, az injekciós­tűnek. És nem is csoda. Ezékmek az eredményeit már nemegyszer lát­táik, tapasztalták, mig a beszéd, a szó hatását csak ritkán, és akikor sem voltak annak a tudatában. Pedig a szó egykor varázslat volt és a szavak mégi ma is sokat megtartottak ősi varázserejükből. Nap nap mellett tapasztalhatjuk úgy a leírott mint a hallott, úgy a kimondott mint az olvasott szónak a hatását. Vegyük csak elemzés alá a történelmi és politikai eseményeket, mert sehol nem domborodik ki a szó jelentősége mint bennök. Filmhír­adóikban hallottuk Hitlert, Mussolinit beszélni, láttuk a tömeget, nyu­godt, józangondolkodású emberek fanatikusakká váltak, ujjongtak... Mi ez, ha nem a szavak hatása? És hogy az írott szónok még egy mindenki által tapasztalt hatását bizonyítsam, itt van például a reklám. A reklám: a társadalmi célokra felhasznált tömeghatás a legtisztább kitenyésztésben. A reklámot a közönségnek észre kell vennie, el kell olvasnia. A reklám tömeghatásának igazi jelentősége ott van, hogy a tömegnek éppen a szuggeszió hatása alatt vissza kell emlékeznie a látott, hallott, vagy olvasott reklámra. Az esetek nagy részében ugyanígy hat a betegre a pszichoanaliti­kus kezelő orvos tanácsa, szavai és az egyes komplexumok kiháimo­­zása, tudatosítása. A lélekelemzés tudományába bárki behatolhat, akit csak érdekel. Különösen a jövő orvosai érvényesíthetnék e téren szerzett tapasztala­tukat a legszegényebb parasztasszony rongyokbaburkolt teste gyógyí­tásánál éppen úgy, mint az ápolt, csupa ideg nagyvilági nő lelkikon­­fliiktusai feltárásánál. A kulcs megvan. Freud csinálta, Freud adta. Freud már fáradt. Freud nyolcvanegy éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom