Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-03-01 / 3. szám - Ónody Zoltán: Prof. Dr. Sig. Freud
álöltözetben, elválasztva, elkendőzve, mintegy inkább a tudatalatti lelkielemek szim béli urnáiként (Álomszimbólika.) Freud nevéhez fűződik a másik lélektani irány — a pszichoanalízis, magyarul: lélekelemzés, amellyel e különös lelki jelenségeket nyomon lehet követni és le lehet leplezni. A módszer lényege a szabad eszmetársítás — asszociáció. Voltaképeni felfedezője, Breuer orvostanár, aki szintén Bécsiben működött, mint belgyógyász és akinek Freud tanítványa volt. Breuernek volt egy hisztériás betege. Breuer hipnotizálta a betegét, és abból amit az hipnózisban előadott, nyilvánvaló volt, hogy szoros kapcsolat áll fenn a betegségi tünetek és bizonyos gyermekkori behatások között. A beteget kisgyermekkorában bizonyos lelki behatások érték, bizonyos lelki megrázkódtatások, amelyeket ő elfojtott magában annakidején és ezek törtek újból elő, ezek okozták a betegség szimptómáit. Nagy jelentőséggel bírt az a további tapasztalat, hogy hia erre a kapcsolatra a beteg maga is rájött, iha tehát tudatalatti élményei teljesen tudatossá váltak benne, akkor az általuk okozott tünetek is megszűntek — a beteg meggyógyult. Freud rájött, hogy a lélekelemzést fel lehet használni idegbajok gyógykezelésére, amennyiben a tünetéket vissza kell vezetni tudatalatti, elfojtott kiindulási pontjaikra. A visszavezetés eszközeként Freud azonban már nem a hipnózist alkalmazta, hanem hagyta, hogy a beteg magától beszéljen, alig-alig irányítva mondanivalóinak áradatát, mert azt tapasztalta, hogy a szabad eszmetársítás elöbb-utóbb elvezet a kritikus lelki természet kényes pontjaihoz. Ma már sok orvos egész világszerte foglalkozik pszichoanalízissel. Az analitikai kezelés alatt semmi egyéb nem történik, mint az, hogy az analizált és az orvos szavakat vált egymással A beteg beszél, elmond letűnt élményeket és friss benyomásokat, panaszkodik, megvallja vágyait. Mindez úgy történik, hogy a beteget semmi ne zavarja. Tegyük fel, kényelmesen elhelyezkedik egy pamlagon, lehetőleg úgy, hogy még az orvos személye se kösse le a figyelmét és mindent elmond válogatás nélkül, ami csak eszébe jut. Eleinte igen erős gátlásokkal kell megküzdenie a betegnek és az orvos egyik feladata, hogy páciensének ebben segítségére legyen és gondolatait bizonyos mértékig. irányítsa. Az analízis néha évekig is eltarthat, ami az eset komp- IikáItságától és a gátlások nagyságától függ. A beteg és az orvos közös feladata, hogy a nyert lelki anyagot feldolgozzák és a „komplexumokat", vagyis a tudat alá süllyesztett és ott zavarokat Okozó lelki elemeket kiküszöböljék. A tudatalatti jelentősége nem csupán az álomban és egyes idegbajoknál jelentkezik. A pszichoanalízis az egész lelkiélet átvilágítása szempontjából is nagy jelentőséggel bír és egy személyiség teljes megismerése és az önmegismerés számára elengedhetetlen. Lelki téren nagyon nehéz megvonni a határt az egészséges és beteg között. A modern emberek csaknem mindegyikének meg' van a maga kis hisztériája, neuraszténiája, kényszerképzete, amellyel önmagát és környezetét kínozza. Csaknem észrevétlenül ránehezedik mindenkire a modern civilizáció ezer hátránya, a folytonos gondok, az