Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-03-01 / 3. szám - Ónody Zoltán: Prof. Dr. Sig. Freud

álöltözetben, elválasztva, elkendőzve, mintegy inkább a tudatalatti lelkielemek szim béli urnáiként (Álomszimbólika.) Freud nevéhez fűződik a másik lélektani irány — a pszichoanalí­zis, magyarul: lélekelemzés, amellyel e különös lelki jelenségeket nyomon lehet követni és le lehet leplezni. A módszer lényege a sza­bad eszmetársítás — asszociáció. Voltaképeni felfedezője, Breuer or­vostanár, aki szintén Bécsiben működött, mint belgyógyász és akinek Freud tanítványa volt. Breuernek volt egy hisztériás betege. Breuer hipnotizálta a betegét, és abból amit az hipnózisban előadott, nyil­vánvaló volt, hogy szoros kapcsolat áll fenn a betegségi tünetek és bizonyos gyermekkori behatások között. A beteget kisgyermekkorá­ban bizonyos lelki behatások érték, bizonyos lelki megrázkódtatások, amelyeket ő elfojtott magában annakidején és ezek törtek újból elő, ezek okozták a betegség szimptómáit. Nagy jelentőséggel bírt az a további tapasztalat, hogy hia erre a kapcsolatra a beteg maga is rá­jött, iha tehát tudatalatti élményei teljesen tudatossá váltak benne, akkor az általuk okozott tünetek is megszűntek — a beteg meggyó­gyult. Freud rájött, hogy a lélekelemzést fel lehet használni idegbajok gyógykezelésére, amennyiben a tünetéket vissza kell vezetni tudat­alatti, elfojtott kiindulási pontjaikra. A visszavezetés eszközeként Freud azonban már nem a hipnózist alkalmazta, hanem hagyta, hogy a beteg magától beszéljen, alig-alig irányítva mondanivalóinak áradatát, mert azt tapasztalta, hogy a sza­bad eszmetársítás elöbb-utóbb elvezet a kritikus lelki természet ké­nyes pontjaihoz. Ma már sok orvos egész világszerte foglalkozik pszichoanalízis­sel. Az analitikai kezelés alatt semmi egyéb nem történik, mint az, hogy az analizált és az orvos szavakat vált egymással A beteg beszél, elmond letűnt élményeket és friss benyomásokat, panaszkodik, meg­­vallja vágyait. Mindez úgy történik, hogy a beteget semmi ne zavarja. Tegyük fel, kényelmesen elhelyezkedik egy pamlagon, lehetőleg úgy, hogy még az orvos személye se kösse le a figyelmét és mindent el­mond válogatás nélkül, ami csak eszébe jut. Eleinte igen erős gátlá­sokkal kell megküzdenie a betegnek és az orvos egyik feladata, hogy páciensének ebben segítségére legyen és gondolatait bizonyos mér­tékig. irányítsa. Az analízis néha évekig is eltarthat, ami az eset komp- IikáItságától és a gátlások nagyságától függ. A beteg és az orvos kö­zös feladata, hogy a nyert lelki anyagot feldolgozzák és a „komplexu­mokat", vagyis a tudat alá süllyesztett és ott zavarokat Okozó lelki elemeket kiküszöböljék. A tudatalatti jelentősége nem csupán az álomban és egyes ideg­bajoknál jelentkezik. A pszichoanalízis az egész lelkiélet átvilágítása szempontjából is nagy jelentőséggel bír és egy személyiség teljes megismerése és az önmegismerés számára elengedhetetlen. Lelki téren nagyon nehéz megvonni a határt az egészséges és be­teg között. A modern emberek csaknem mindegyikének meg' van a maga kis hisztériája, neuraszténiája, kényszerképzete, amellyel önma­gát és környezetét kínozza. Csaknem észrevétlenül ránehezedik min­denkire a modern civilizáció ezer hátránya, a folytonos gondok, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom