Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-03-01 / 3. szám - Baráth László: Politikamentes kisebbségi kulturélet
Latin kifejezések hallatszottak az éj csendjében, riadt kérdések cikáztak a sötétben, hogy megvilágítsák ezt ia tragédiát, de szegény Telekén már csak dacosan hallgatott egy örökre becsukott magas cével a keserű szájában. Most még csak halott volt, de egy félóra múlva már avanzsált. Hulla lett belőle és a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — A hulla több, mint egy halott — szokta ő maga mondani. _ A hulla — az már továbbszolgáló halott. De akkor biztosan nem önmagára gondolt, bár egocentrikája már aránylag korán kezdett benne kifejlődni. ★ Ha van egy kis igazságszolgáltatás ég és föld között, úgy kívánatos lett volna, hogy az a súgónő másnap nem súgott a ceglédi kőszinházban, az a magashomlokú, cvikkeres, szőke fiatalember pedig bizonyára meg fogja neki bocsátani, hogy közbejött haláleset miatt végleg elhalasztódott a beígért hattyúdal BARÁTH LÁSZLÓ DR.: POLITIKAMENTES KISEBBSÉGI KULTURÉLET Tagadhatatlan, hogy az utóbbi két évben a kisebbségi kultúráiét erős lendületet vett. Ezzel kapcsolatban természetes, hogy bizonyos differenciálódás, majd egységes kultúrfórumok megteremtésének a követelése lépett fel. Ugyancsak szüntelen találkozunk a politikamentesség követelményének a hangoztatásával is. Itt azután kapcsolatba kerül a kultúra és a politika. Sajnos, eddig többnyire nem kívánatos kapcsolatban állottak. De a politikamentesség jelszava is veszélyes, ha nem vizsgáljuk meg mélyebben a helyzetet és nem vagyunk tisztában a kultúrszervezés lényegével. A politikamentesség kérdésének tárgyalásához szükséges tisztában lennünk azokkal a politikai és kultúrális erőtényezőkkel, melyek egymással kapcsolatba jöhetnek. Politikai téren adva van az ellenzéki magyar pártok kerete, mely az itteni magyarság többségét jelenti. Másodszor az ú. n. aktivista csoport, mely számszerint lényegesen kevesebb, de sajtója és politikai orientációja révén kétségtelenül figyelembe veendő. Harmadszor a marxista pártokban elhelyezkedett magyarok jönnek számításba, mely csoport számszerint jelentősebb az előbbinél, marxista világnézetükből adódó kultúrkoncepciójuk azonban távolabb tartja őket a kimondottan magyar jellegű kultúrmegnyilatkozásoktól. A negyedik csoport talán a legkisebb, pártkereteken és pártszempontokon kívüli magyarok. Politikai aktivitásuk a nullával egyenlő, de kultúrális vonatkozásokban mégis külön elhatárolható csoportot képeznek. Ha a kultúrális csatatéren nézünk végig, — sajnos, ma joggal beszélünk csatatérről, — először az átfogó jelleggel biró szervek felett kell seregszemlét tartanunk. A kisebbségi kultúrélet legjelentősebb tényezője a Szlovenszkói Magyar Kultúr Egylet. Ha nem aiz, a mi hibánk, és azzá kell tennünk. Továbbá hasonlóképpen átfogó jelleggel bírnak a járási és községi közművelődési bizottságok, illetve ezeknek országos szervei. Egymásközötti viszonyok