Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-03-01 / 3. szám - Baráth László: Politikamentes kisebbségi kulturélet

Latin kifejezések hallatszottak az éj csendjében, riadt kérdések cikáztak a sötétben, hogy megvilágítsák ezt ia tragédiát, de szegény Telekén már csak dacosan hallgatott egy örökre becsukott magas cével a keserű szájában. Most még csak halott volt, de egy félóra múlva már avanzsált. Hulla lett belőle és a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. — A hulla több, mint egy halott — szokta ő maga mondani. _ A hulla — az már továbbszolgáló halott. De akkor biztosan nem önmagára gondolt, bár egocentrikája már aránylag korán kezdett benne kifejlődni. ★ Ha van egy kis igazságszolgáltatás ég és föld között, úgy kívánatos lett volna, hogy az a súgónő másnap nem súgott a ceglédi kőszinházban, az a magashomlokú, cvikkeres, szőke fiatalember pedig bizonyára meg fogja neki bocsátani, hogy közbejött haláleset miatt végleg elhalasztódott a beígért hattyúdal BARÁTH LÁSZLÓ DR.: POLITIKAMENTES KISEBBSÉGI KULTURÉLET Tagadhatatlan, hogy az utóbbi két évben a kisebbségi kultúráiét erős lendületet vett. Ezzel kapcsolatban természetes, hogy bizonyos differenciá­lódás, majd egységes kultúrfórumok megteremtésének a követelése lépett fel. Ugyancsak szüntelen találkozunk a politikamentesség követelményének a hangoztatásával is. Itt azután kapcsolatba kerül a kultúra és a politika. Sajnos, eddig több­nyire nem kívánatos kapcsolatban állottak. De a politikamentesség jelszava is veszélyes, ha nem vizsgáljuk meg mélyebben a helyzetet és nem vagyunk tisztában a kultúrszervezés lényegével. A politikamentesség kérdésének tárgyalásához szükséges tisztában len­nünk azokkal a politikai és kultúrális erőtényezőkkel, melyek egymással kap­csolatba jöhetnek. Politikai téren adva van az ellenzéki magyar pártok kere­te, mely az itteni magyarság többségét jelenti. Másodszor az ú. n. aktivista csoport, mely számszerint lényegesen kevesebb, de sajtója és politikai orientációja révén kétségtelenül figyelembe veendő. Harmadszor a marxista pártokban elhelyezkedett magyarok jönnek számításba, mely csoport szám­szerint jelentősebb az előbbinél, marxista világnézetükből adódó kultúrkon­­cepciójuk azonban távolabb tartja őket a kimondottan magyar jellegű kultúr­­megnyilatkozásoktól. A negyedik csoport talán a legkisebb, pártkereteken és pártszempontokon kívüli magyarok. Politikai aktivitásuk a nullával egyen­lő, de kultúrális vonatkozásokban mégis külön elhatárolható csoportot ké­peznek. Ha a kultúrális csatatéren nézünk végig, — sajnos, ma joggal beszélünk csatatérről, — először az átfogó jelleggel biró szervek felett kell seregszem­lét tartanunk. A kisebbségi kultúrélet legjelentősebb tényezője a Szlovensz­­kói Magyar Kultúr Egylet. Ha nem aiz, a mi hibánk, és azzá kell tennünk. To­vábbá hasonlóképpen átfogó jelleggel bírnak a járási és községi közművelő­dési bizottságok, illetve ezeknek országos szervei. Egymásközötti viszonyok

Next

/
Oldalképek
Tartalom