Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-01-01 / 1. szám - Tamás Mihály: Szüreti bál
volt rajta, de szép és arányos. Nagy és erős arcára nem kellett pirosság, ha egy jót adhatott, kedvére, hosszút és mélyet, mert az édes anyja öröklött paraszt pirossága elűzhetetlenül tért vissza hozzá. Sutayné a konyhaajtóban fogadta őket, a koffereket a fiakeres kocsis hozta utánuk. — Kezitcsókolom, néni. Mind a kettő illedelmesen csókolt kezet, Sutayné arcáról pedig tünedezni kezdett az előre elkészült komorság. A kis szoba felé már előre engedte őket, úgy tessékelte. — Ez lesz a szobájuk. A két lány összecsapta a kezét. — Jé, de csinos ... Maca mingyárt az ajtóhoz futott és a külső terepet szemlélte és kedvetlen lett az arca, amikor látta, hogy nincs a szobának külön bejárata. Este még nem volt semmi, este a két lány a nagyteremben vacsorázott és a távoli szegletasztalnál Sutay lelkesen magyarázta Velős úrnak, aki három decire tért be hozzá, hogy milyen sok tudást és ismeretet kíván egy ilyen üzem vezetése. — Mert, tudja, Velős úr, van lány, aki programos és van, aki cekkes. Tessék nézni, az a szőke sovány, az a programos, az egy finom úrilány, ennek rendes fizetés jár és nem köteles mulatni a vendéggel, csak ha kedve tartja. Velős úr meleg szemmel nézegette a programost. — Remélni merem, hogy a kedve fogja tartani, Sutay bácsi... Sutay csendesen felnevetett, mélyről, a hasából jött a nevetés, és látszott, hogy ő már túl van a dolgok problémáin. Eb ura fakó. — He... he... Velős úr,... he... he.,, tessék megpróbálni, Hanem, hogy folytassam... az a másik, az a cekkes... annak csak százalék jár az elfogyasztott számlák után ... na meg amit a vendég urak fizetnek neki, jószántukból... he... he... Egyszóval, van programos és van cekkes, he... he ... Velős úr tréfásan fenyegette az újjával Sutayt. — Nana, öreg úr, maga nagyon hamar kitanulta a mesterséget... csak oszt vigyázni Sutay nénire, mert az ő keze gyorsan jár. Sutay arca pillanatra elkomorodott és lemondóan legyintett a kezével. — Arra nálam már nem kerülhet sor, affelől nyugodtak vagyunk. Béluska felszolgálta a lányoknak kijáró tésztát is és egy egy pohár sört tett elibük a vizesüveg mellé. Ez a pohár sör már nem járt nekik, Béluska az apja felé tekintett, hogy észre ve&zii-e, de az most mással volt elfoglalva. A gondolataival. Azzal, hogy mi lesz holnap, amikor először nyílik meg a belső kis helyiség a vendégek előtt. Lesz-e vendég, aki bemegy oda és általában, hogy fogják fogadni a dolgot. Mit fognak szólni ahhoz, hogy két idegen nöszemély fogadja őket ebben a tisztes házban. Vacsora után a lányok széjjel akartak nézni a városban. Szóltak Sutaynak, mire ő Béluskához fordult. — Kisérd el a kisasszonyokat, addig majd én itt leszek, ha vendég jön. Béluska elpirult és ideges lett, mostanában már nem volt szmoking rajta, amikor felszolgált, így nem kellett átöltöznie, indulhattak azonnal. Kint a fák alatt Maca előre sietett, Eliz óvatosan lépkedett a sötétben és hamarosan belekarolt Béluskába. Béluskán a jóság hideglelése futott végig,
