Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-02-01 / 2. szám - Kritika - Egri Viktor: R. Berde Mária: Tüzes kemence

pályáját figyelemmel kísérhettük, be is következik. A Nyugat novellapályázatán díjat nyert hosszabb lélegzetű novellája már szinte tökéletes alkotás.

Nagy Méda regénye első hosszabb lélegzetű írásnak tehetséges munka. Simuló stílus, kitűnő megfigyelés, egyegy részletben egészen kiváló meglátás és ábrázolás,fenkölt életszemlélet, merész kéz, mindez elegendő ahhoz, hogy további érdeklődéssel figyeljük az író sorsát.

MARÉK ANTAL.

R. BERDE MÁRIA: TÜZES KEMENCE.

Nyugat könyvkiadó, Budapest.

Nőíróink szeretik történeteiket első személyben elmondani. Ez a forma vallomásként hat, az írás személyes jelleget kap és ha nincs is nációról szó, a főhős alakjában megérez?ük az írónőt, aki ebben a közvetlen formában tárja fel emlékeit és lelkivilágába enged bepillantani.

Ez a sokszor igazolt énforma — Kaffka Margit: Színek és évek, Szenes Piroska: Egyszer élünk — Berde Mária új regényében erős szerkezetbeli viszszásságot teremt. Az első személyben jelentkező írónő ugyanis nem a maga regényét írja meg s nem a miaga életéről beszél, nem is aktív szereplője a történetnek, hanem meditáló megfigyelője. Az élmények nem merülnek fel közvetlenül, hanem mintegy az írónő szűrő értelmén át. így történik aztán, hogy mindig egy elért helyzetet, a már megtörtént eseményt kapjuk és csak utólag ennek az eseménynek magyarázatát, a történés lelki eredőinek feltárását. De Berde Mária kultúrált írói készségére vall, hogy a regény feszültsége nem csökken, s ha a hősnő lelki élményei nincsenek is úgy elmondva, ahogy ébredtek a lélekben és ahogy kifejlődtek, hanem visszanéző és magyarázó formában, az írás érdekessége megmarad, a drámai feszültség hiányát kárpótolja az írónő nagyon vonzó és meleg hangja, szigorú mértéke, formabiztonsága és fegyelme, amelylyel regényét felépíti.

A könyv főalakja, Vilii, az erdélyi úriasszony, míg férje hadifogságban sínylődik, odaadta magát — erősen indokolt erkölcsi okokból _ unokatestvérének. A fiú, aki gyermekkora óta elérhetetlenül szerelmes Vill'ibe, az élet teljességének ízével megajándékozva elment a háborúba meghalni. Vilii tudta, hogy egy halálbaindulót ajándékozott meg egyszeri ölelésével, — tiszta asszonyiságával megrázó válságba kerül. Tanúja lesz egy megrázó eseménynek. Megjön a bágyrévi udvarházban szolgáló kikapós Szia hadifogoly ura és az ember első dühében tüzes kemencére ülteti a szerb hadifogollyal hűtlenkedő asszonyt. A tüzes kemence jelképpé nő: süti Viliit is, a tiszta aszszonyt és már-már bevallja Vilii a férjének botlását, de mikor hallja, hogy a férfi megérti Szia bűnét és megbocsátja hűtlenségét, magába temeti titkát. A szerelem a régi tiszasággal él még bennük és mikor Vilii gyermeket vár az urától, felszabadul végkép ® tüzes kemence jelképes kínjától.

Az eset, amellyel Berde Mária az asszonyi hűség problémájára világít rá, túlságosan kivételesnek és egyúttal leegyszerűsítettnek tűnik. A hősnő botlása nem történik élvezetvágyból vagy érzékiségbőli, s mentség az is, hogy olyan kényesen tiszta és gondolkodó, töprengő mély ember, önkénytelenüí felvetődik a kérdés, vájjon hová torkolt volna a probléma, ha az írónő nem talál annyi mentőkörülményt és ha nem áldozatos odaadás, hanem egy nagyszerű, mámoros önfeledt pillanat a vére sugallatára hajtja a hősnőt egy másik férfi karjába. Az írónő kitér egy bonyoultabb probléma elől, viszont a bemutatott esetnek nagyon a mélyére kerül és biztos vonalban vezeti a hősnő lelki háborgását Nincsen sehol törés vagy homály a jellemekben.

A Tüzes kemence túlnő Berde Mária eddigi regényeinek színvonalán, stílusa nemesebb, — ez a gazdag, egyénien kezelt erdélyi nyelv külön élménye a könyvnek, — alakjai élőek, köz tűk két asszonyt egészen mesterien sikerült megrajzolnia: a tüzesvérű Sziát és a bágyrévi nagymamát, ezt a meghatóan okos és finom erdélyi nagyasszonyt, aki a múlt nemességének őrzője és egyben a fiatalságnak, a mának megértője.

Élnek Berde Mária tájai is: a régi viharmosott bástyaformájú torony köré bújt Bágyrév, a családi telek, a hegyekbe ékelt öreg gyümölcsös, élnek a feljárt, göbös fenyődeszkán lassú magyart és friss, háromlépésű kerinqőt járó fiatalok, meg a matrónák, amint a fényes csillogású óborban megmártogatják a mazsolával, dióclkkel tömött püspökkenyeret. Friss, egyéni színek, erdélyi íz, erdélyi levegő minden ol