Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1937-02-01 / 2. szám - Kritika - Egri Viktor: Cs. Szabó László: Egy gondolat bánt engemet - Egri Viktor: Márai Sándor: Kabala

dalon. A meditáló éjszakák kísérőzené, jét a malomárok vesszőgátján átszü­­remlő vízár ütemes zúgása adja. Ez a különös egyéni muzsika végigkísér az egész formás 'asszonyi íráson. EGRI VIKTOR. CS. SZABÓ LÁSZLÓ: EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET. Mostanában olvastam Illyés Gyula iz­galmasan nagyvonalú Petőfi életrajzát. Még teljesen friss benyomásokkal el­telve, újra, átélve a költő hányatott sor­sát nyúltam Cs. Szabó László Egy gondolat bánt engemet című kis köny­ve után. Cs. Szabó fantasztikus elkép­zelésből indul ki. Petőfi 1847 tavaszán elhatározta, hogy nőtlensége utolsó hónapjait uta­zással tölti. Erdődről elindul Nagyvárad felé Pestre s onnan külföldre. Erdődről kelt levelében írja, hogy Shakespeare, Shelley, Byron hazáját, a sötét Angliát akarja megnézni és Béranger honát, a fényes Franciaországot... Tudjuk, hogy e költő sohasem látott tengert, soha­sem jutott Pozsonyon túl, de Cs. Szabó László könyvében mégis elvergődött Párizsba. Ott látjuk őt, amint a Lafa­yette téri nagy torlasznál lerakta a fegy­vert. A fogadalmat le/erik, a költő egy ismeretlen sebesült kőmíveslegénynek sgélyt nyújt, lakásán rejtegeti, virraszt a haldokló felett, aztán elfogják és há­rom évet ül a Sainte-Pélagieben. Legyöngülten, kilátás nélkül, a francia rendőrség pillantásaitól megfélemlítve, egy nemzetközi menekült iroda által Segesvári Sándor névre kiállított útle­véllel hazatér vándorújáról a költő. Otthon megéli örökéletűségének bon­takozó legendáját. Cs. Szabó László végleg elhagyja a realitás síkját, az élet tényeit egészen beborítja látomá­sának különös színeivel. A vízió során Arany Jánoshoz kíséri Petőfit. A költő bekopog és Petőfi Sándor sorsáról ér­deklődik. A költő elesett, mondja Arany. Ha kikerült volna Párisba, ott is vesztett ügyért esett (volna el vagy ma is vezekelne. így legalább nem érte meg, hogy a magyar forradalom is el­veszett! _ Csak tudnám, hogy minek költö­­getik a holtat? — kérdi a misztikus látogató. — Úgy látszik, egy nemzet nem él­het legendák nélkül, — feleli Arany. A meleg és költői írásnak ez a záró­jelenete soká visszhangot ver az olva­sóban. Cs. Szabó László mélykultúrájú író, lélek és emelkedettség van a könyvében. Fáy Dezső finom rajzokkal kíséri a fantasztikus és egyéni láto­mást. EGRI VIKTOR. MÁRAI SÁNDOR: KABALA. Révai kiadás. Új könyvével Márai ezúttal is igazol­ja, hogy utolérhetetlen európai meste­re a kis formának. Nagy alkotásait, re­gényeit, az Idegen embereket kivéve, kevésbbé sikerültnek tartom. A Válás Budán terjengőssége un­tat, bár külön-külön minden mondata csiszolt és formában tökéletes és tar­talmas. Fáraszt bennünk a bravúr, az írói önkény. Hiba van olykor a témavá­lasztásban is, az írás megszállottságá­ban túl nagy hangsúlyhoz jut sok lé­nyegtelen. Úgy vagyunk vele, mint a festővel, aki, a magvetőt választotta té­májául. Látjuk iái magot széthintő moz­dulatot, látjuk az embert belenőni a háttér kék hegyeinek monumentális vonalába, de megbomlik minden nagy­szerűség, mert a piktor fontosnak tar­totta észrevenni a verebet, amint egy magot felcsíp a barázdából. Tökéletes a veréb is, de éppen az a baj, hogy tökéletes és hogy egyáltalában beke­rült a képbe. Mária termékenységének fonákjából születnek aztán elkedvtelenítően csö­­mörletes jellemrajzok is, mint például a Sziget főhőse, akit az övrejéből szívesen eltüntetnénk. A cikk, az úti­rajz, a novella formájában azonban egyre tökéletesebb és a műhelyét ér­tő művész minden varázsával és ben­­sőségével lep meg. Semmi sem lényegtelen, amit az élet felvet, minden elvonuló vagy felbuk­kanó arc mögött az egész mindenség­­nek titka remeg. Arcok, mozdulatok, tájak, történések mögött Márai ezeket a rejtelmes, izgató titkokat kutatja. Ka­bala, mondja az író. Ősi, alig ismert ér­zésekből áll az életünk. A lélek mélyén izgalmas, vad harcok folynak, nézz be­le ember és lásd meg magad, a finto­rok mögött, igazi mívoítodban! Lásd meg magad, milyen törpe vagy, por­szem a miindenségben és minden fölött egy úr van: a Halál! Márai nagyon a lélek mélyére ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom