Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-02-01 / 2. szám - Kritika - Egri Viktor: Cs. Szabó László: Egy gondolat bánt engemet - Egri Viktor: Márai Sándor: Kabala
dalon. A meditáló éjszakák kísérőzené, jét a malomárok vesszőgátján átszüremlő vízár ütemes zúgása adja. Ez a különös egyéni muzsika végigkísér az egész formás 'asszonyi íráson. EGRI VIKTOR. CS. SZABÓ LÁSZLÓ: EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET. Mostanában olvastam Illyés Gyula izgalmasan nagyvonalú Petőfi életrajzát. Még teljesen friss benyomásokkal eltelve, újra, átélve a költő hányatott sorsát nyúltam Cs. Szabó László Egy gondolat bánt engemet című kis könyve után. Cs. Szabó fantasztikus elképzelésből indul ki. Petőfi 1847 tavaszán elhatározta, hogy nőtlensége utolsó hónapjait utazással tölti. Erdődről elindul Nagyvárad felé Pestre s onnan külföldre. Erdődről kelt levelében írja, hogy Shakespeare, Shelley, Byron hazáját, a sötét Angliát akarja megnézni és Béranger honát, a fényes Franciaországot... Tudjuk, hogy e költő sohasem látott tengert, sohasem jutott Pozsonyon túl, de Cs. Szabó László könyvében mégis elvergődött Párizsba. Ott látjuk őt, amint a Lafayette téri nagy torlasznál lerakta a fegyvert. A fogadalmat le/erik, a költő egy ismeretlen sebesült kőmíveslegénynek sgélyt nyújt, lakásán rejtegeti, virraszt a haldokló felett, aztán elfogják és három évet ül a Sainte-Pélagieben. Legyöngülten, kilátás nélkül, a francia rendőrség pillantásaitól megfélemlítve, egy nemzetközi menekült iroda által Segesvári Sándor névre kiállított útlevéllel hazatér vándorújáról a költő. Otthon megéli örökéletűségének bontakozó legendáját. Cs. Szabó László végleg elhagyja a realitás síkját, az élet tényeit egészen beborítja látomásának különös színeivel. A vízió során Arany Jánoshoz kíséri Petőfit. A költő bekopog és Petőfi Sándor sorsáról érdeklődik. A költő elesett, mondja Arany. Ha kikerült volna Párisba, ott is vesztett ügyért esett (volna el vagy ma is vezekelne. így legalább nem érte meg, hogy a magyar forradalom is elveszett! _ Csak tudnám, hogy minek költögetik a holtat? — kérdi a misztikus látogató. — Úgy látszik, egy nemzet nem élhet legendák nélkül, — feleli Arany. A meleg és költői írásnak ez a zárójelenete soká visszhangot ver az olvasóban. Cs. Szabó László mélykultúrájú író, lélek és emelkedettség van a könyvében. Fáy Dezső finom rajzokkal kíséri a fantasztikus és egyéni látomást. EGRI VIKTOR. MÁRAI SÁNDOR: KABALA. Révai kiadás. Új könyvével Márai ezúttal is igazolja, hogy utolérhetetlen európai mestere a kis formának. Nagy alkotásait, regényeit, az Idegen embereket kivéve, kevésbbé sikerültnek tartom. A Válás Budán terjengőssége untat, bár külön-külön minden mondata csiszolt és formában tökéletes és tartalmas. Fáraszt bennünk a bravúr, az írói önkény. Hiba van olykor a témaválasztásban is, az írás megszállottságában túl nagy hangsúlyhoz jut sok lényegtelen. Úgy vagyunk vele, mint a festővel, aki, a magvetőt választotta témájául. Látjuk iái magot széthintő mozdulatot, látjuk az embert belenőni a háttér kék hegyeinek monumentális vonalába, de megbomlik minden nagyszerűség, mert a piktor fontosnak tartotta észrevenni a verebet, amint egy magot felcsíp a barázdából. Tökéletes a veréb is, de éppen az a baj, hogy tökéletes és hogy egyáltalában bekerült a képbe. Mária termékenységének fonákjából születnek aztán elkedvtelenítően csömörletes jellemrajzok is, mint például a Sziget főhőse, akit az övrejéből szívesen eltüntetnénk. A cikk, az útirajz, a novella formájában azonban egyre tökéletesebb és a műhelyét értő művész minden varázsával és bensőségével lep meg. Semmi sem lényegtelen, amit az élet felvet, minden elvonuló vagy felbukkanó arc mögött az egész mindenségnek titka remeg. Arcok, mozdulatok, tájak, történések mögött Márai ezeket a rejtelmes, izgató titkokat kutatja. Kabala, mondja az író. Ősi, alig ismert érzésekből áll az életünk. A lélek mélyén izgalmas, vad harcok folynak, nézz bele ember és lásd meg magad, a fintorok mögött, igazi mívoítodban! Lásd meg magad, milyen törpe vagy, porszem a miindenségben és minden fölött egy úr van: a Halál! Márai nagyon a lélek mélyére ért.
