Magyar Írás, 1937 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1937-02-01 / 2. szám - Ján Smrek: Engem egy bájos jelenség… (ford. Sipos Győző) - Duka-Zólyomi Norbert: Az osztálytalan kultúra
JÁN SMREK: ENGEM EGY BAJOS JELENSÉG ... Engem egy bájos jelenség úgy megzavart, hogy fejem ég — tíz szoknya s fodros mindahány — kedvemre való ez a lány! Irigylem azt a suhancot, ki megcsókolhat ily arcot és ilyen sudár termetet karjára vesz, mini gyermeket. Sőt sorsom ellen lázadok, mert utam, melyet századok jelöltek, falum életéből kizár, s kiűz az édenéből. Sajnálom levett szűrömet, elhagyott kunyhóm, csűrömet, a röggel vívott harcomat és barnapiros arcomat. Ha ősz a hegyek peremén becsörtet, mint egy kerge mén: én tihozzátok sietek, tietek vagyok, tietek!" Szememben jogos büszkeség rátok sugárzó üszke ég erős, ígéret-asszonyok, víg lányok és menyasszonyok! Én mindegyikről dalolnék, én mindegyiktől sarcolnék, s most egynek kéne intenem? Én mind szeretem, Istenem! FORDÍTOTTA SÍPOS GYŐZŐ, DUKA-ZÓLYOMI NOBBERT: AZ OSZTÁLYTALAN KULTÚRA Ha végigtekintünk a mai európai kultúrán, akár nemzetközi, akár nemzeti viszonylatokban, a káosz meddőségét látjuk. Olyan mint egy kertész irányítása nélkül felburjánzott park: vad sziklák között égbenyuló fák, gyönyörű dáliák mellett szerényen piruló pipacsok és közben sok sima pázsit, ahol gondolkodni nem akaró emberek pihentetik lusta tagjaikat. Pedigi úgy tudjuk, hogy a legtöbb ember nem szeret a tölgy erején vagy a kardvirág forma- és színszépségén szemlélődni, hanem inkább vonzza a kisigényű, kényelmes fű hívogatása. Korunk büszkén viselii a XX. század címét. Természetes-e, hogy ebben a fejlett, századok röptét megelőzött időben az igazi művészet, az értékes kultúra csak egymással viaskodó kiscsoportok privilégiuma, mig a tömeg ízlése a magazin-írod alom és szentimentális amerikai filmek között mozog? Ugyanakkor amiikor a sötét középkorban — nem is nézve a görög és római egységes megnyilatkozásokat — a vallás misztériumainak dalai és a trubadúr lantja egyformán áthatották a lovagot és a nép gyermekét. És a vad törzsek primitív szépségű dalai is az összeseké voltak. Hogy jutottunk el a káosz ijesztő kavarodásához,
