Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-12-01 / 10. szám - Sándor Dezső: Szlovenszkói Magyar Színház 1936-ban
SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ 1936-BAN Javult az előadások látogatottsága az érsekujvári színházi ősz első két hónapjában, árnyalatilag mintha javult volna a társulat színvonala is, mégis sok kívánni valót hágy maga után a szezon. Sok kívánni valót, amelyek részben a színházvezetésen kívül álló okokból keletkeztek, részben pedig orvosolhatók lennének. A legnagyobb baj, amin színházvezetés nem változtathat az, hogy a múlt évi budapesti darabtermés prózában és operettben egyaránt vérszegény volt. Sok a gyenge és középszerű darab, amelyeknek szórakoztató előadásához remekül gördülő előadásra s kivételesen jó színészekre volna szükség. Lehetetlent pedig nem kívánhatunk a vidéki színészettől. Az elmúlt szezon legnagyobb színpadi sikerei pedig (A néma levente. A Ronninok kincse, Szent Johanna. Az esernyőkirály stb.) olyan darabok, amelyek előadásához, (teljeshatású előadásához) sztár-vendégre vagy különösen költséges kiállításra volna szükség. A vendégek szerepeltetését állítólag nem engedélyezi az országos hivatal. A valóban nagystílű, gazdagabb kiállítású darabok előadásához pedig nincsen elég stílus és vállalkozó szellem a színház igazgatóságában, amely soha, egyetlen pillanatig sem gondol a közönség ízlésének fejlesztésére, nevelésére. Könnyebbnek s hálásabbnak tartja, ha az előadásokkal ő alkalmazkodik a közönség szerény ízléséhez. Ez a legfőbb oka a színházi színvonal mérsékelt voltának. * A színházi szezon egyébként Érsekújvárott kezdettől fogva élénk volt, de igazi nagy hatása csak két előadásnak volt. Az irodalmi ízlésű közönségre a cseh Werner darabja, az Emberek a jégtáblán hatott, az operett-publikum pedig a Csárdásért lelkesedett. Vilém Werner darabja modern társadalmi dráma, időszerű korproblémákat feszeget s Tilkovszky Béla vendégrendezésében a szezon legkitűnőbb, legkiegyensúlyozottabb előadása volt. A Csárdás Szilágyi László és Budai Dénes operettje: épkézláb meséjű énekes játék, jó zenével, fordulatosnak mondható, szentimentális mesével s az előadás is derűs, jól pergő, kellemes, A siker őszinte és megérdemelt volt. Egyebekben még a Csathó-darabnak, Az én lányom nem olya n"-nak volt még sikeres előadása. Az Úr katonái előadása nem váltotta be a direkció hozzáfűzött reményeit, míg a Méltóságos asszony egyenesen
