Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-12-01 / 10. szám - Sándor Dezső: Szlovenszkói Magyar Színház 1936-ban

csalódást okozott. A rendezés nem tudta eltalálni ennek a kedves darabnak a könnyed, élénk tempóját s az előadás egyéni teljesítmények során is sok kívánni valót hagyott maga után. A Harangvirág és a Mindennek ára van egészen gyenge -darabok, amelyeket még a legna^gyobb igyekezet sem tehetett érdtekessé.

Az operettek közül — a Csárdás mellett — a Nászutazás Budapest-Wien teszett még. Határozottan ötletes és kedves muzsikájú darab. A Pár mai ibolya főleg azért tetszett az érsekújvári közönségnek, mert a békebeli újvári környezetbe helyezte az írója, annyira, hogy az első és harmadik felvonás az érsekújvári pályaudvaron játszódik. Ennél nagyobb erénye azonban nincsen a darabnak. A Bécsi tavasz mérsékelten, az Ezüstmenyasszony és Mese a Grand-Hotelben alig tetszett.

*

A tá'rsulat férfi-tagjai ezévben kétségtelenül magasabb színvonalat képviselnek, mint az előző években s túlszárnyalják a nő-tagokat. Nagy értéke ia. társulatnak Putnik Bálint, az új énekes bonvivánt, aki — bár nem kiváló énekes — a jó énekes bonvivánt legtöbb kellékével rendelkezik. Igen kellemes megjelenésű, jó beszédorgánumú, komoly színész, aki operettszerepekben is s prózai szerepekben is a legjobb benyomást kelti. Takács Oszkár régi ismerőse a szlovenszkói színházi közönségnek. Ez a komikus egyike a legkomolyabb színészeknek s legnagyobb érdeme az, hogy egyszerre kedvence a karzatnak és — a zsöllyének is.

A hölgytagok ranglistájának élén három csinos, fiatal színészre áll. A legsokoldalúbbnak a rendkívül fiatal és tehetséges Kondor Ily látszik, aki vérbeli szubrett, sok élet van a játékában, dekoratív, jól táncol, kielégítően énekel s ha játékának nincs is változatos skálája, üdítő jelenség s túlszárnyalja a vidéki átlagot. Mórocz Rózsi, a szubrettprimadonna finom decens jelenség, érdekes és egyéni, de még kiforratlan színésznő. Mind e mellett kissé túlságosan tudatos. Énektudása szubrettméretezésű szerepeknél felel meg csupán. Faragó Márta vígjáték-színésznő. Igen kellemes orgánumú, intelligens, fejlődésképes színésznő, aki legnagyobb sikerét Csathó Kálmán darabjának, Az én lányom nem olyan női főszerepében aratta.

A jellemszínészek igen komoly színvonalat reprezentáló csoportjában B a r t o s Józsefet, R o s s Józsefet és M á - nyai Lajost kell megemlíteni. Bartos a legmélyebb és legrutinosabb közülük. Egyik-másik szerepében alakító készsége egyenesen lenyűgöző. Főleg Az Úr k a t o n á i-bán