Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-01-01 / 1. szám - Vájlok Sándor: Pázmány egyeteme és a csehszlovákok
hatjuk fel: objektív cseh, hivatalos csehszlovák, katolikus és evangélikus szlovák. A felsorolt rend szerint először a cseh tudományos véleményt nézzük. Holinka (Založení trnavské univerzity. Trnavský Sborník 1935.) hosszú és alapos tanulmányában az egyetem keletkezését a jezsuita iskolákból vezeti le. Természetesen azok magyar vonatkozásaiban. Az iskola- és így műveltséghiány a mohácsi vész utáni idők rendezettebb viszonyaiban komoly problémája lett a magyar életnek, különösen a katolikusoknak. Pázmány és a magyar jezsuiták mozgalmas és eredményes iskolapolitikájának ez volt az erjesztője és ennek a bekoronázása a nagyszombati alapítás. Az alapításnál Holinka kiemeli a 3-as meghagyást: 1. a katolikus hit terjesztése, (catholican re ligionem in Hungária p ropa g a re). 2. a magyar nemzet méltányosságáról való gondoskodás (nobilissimae gentis hungaricae dignitatli consulere). 3. az egyetem alkalom adtán más városba helyeztessék át (de az esztergomi egyházmegye határain belül). Hangsúlyozza továbbá, hogy ez ügyes kultúrpolitikai megoldás volt, mert a magyarság 100 évig fegyverben lévén, nem tudott a művelődésre időt szakítani. Ez ugyan csak egyszerű megállapítása a történeti ténynek, de egyedüli mégis e téren. Minden esetre bizonyság arra, hogy elő tudja választani a tudományt és a politikumot, amit a csehszlovák véleménynél ép ebben a kérdésben nem találtunk meg. Az egyetem jellegénél azt emeli ki, hogy a gens ihungarica politikai fogalom, amely magába foglalta az állam összes nemzetiségeit. Ebből logikusan következik, hogy az egyetem nem volt kimondottan magyar, legalább is nem a maii értelemben. Hogy szlovák egyetem meg egyáltalában nem volt, azt termé-
