Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Vájlok Sándor: Pázmány egyeteme és a csehszlovákok

szétesnek veszi. Szerinte egyszerűen uni versi tas hungarica volt.

Az egyetem nemzeti jellegével összefügg annak alapítója, Pázmány Péter is. Itt két mozzanatot emel ki: 1. Pázmány magyarságában nem lehet kételkedni;

2. Szegfű

Pázmány-profilja (Magyar Történet) túlzott. Ezt a megállapítását azzal támasztja alá, hogy ez az arckép azok ellenében, akik Pázmány magyarságát kétségbevonták, a magyarságát bizonyítandó túlment a históriai valóságon. Pázmány heves nemzeti érzését a XIX. sz.-beli magyar belemagyarázásának tartja, tehát anachronizmusnak. Ö csak rendi és lokálpatrióta érzésű volt.

Mindezek megállapítását az egyetem nemzeti jellegére vonatkozóan fontosnak tartja. Mi csak azt jegyezhetjük meg, hogy Holinka

valószínűleg

nem ismeri Pázmány magyar nyelvű munkáit és ezt az Ítéletét a latin levelek alapján állította fel.

E nyugodtnak mondható vélemény mellett külön érdekessége van a hivatalos csehszlovák véleménynek.

Chaloupecky Václav (Univerzita Petra Pázmánya a Slovensko. Franciául is megjelent), akinek történeti véleményével a szlovákok sem értenek egyet és utolsó könyve miatt működése ellen valóságos kul túriháborút kezdtek, az egyetem körül is különvéleményt mondott.

Mielőtt véleményét elemeznénk, szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy Chaloupecky

1. mindenből

a magyarság kultúrálatlanságát szereti igazolni;

2. bebizonyítani

a magyar állam természetellenes voltát (amivel ezúttal nem akarunk vitába szállni, csak megjegyezzük ezt);

3. mindezek

elérésére felhasznál minden eszközt (még a szavait is).

Chaloupecky tanulmányát azzal vezeti be, hogy a magyarságnak az a törekvése, hogy a műveltségét