Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-09-01 / 7. szám - Duka Z. Norbert Dr.: A nemzet fejlődése

természetes, de öntudatlan megnyilvánulás, ahogy Dózsa csak magyarul beszélő parasztjai nem lehettek mások, mint magyarok, vagy elmosódó: Mária Terézia nápolyi követe, aki Mezzofanti bíboros magyarnyelvű üdvözlő beszédére né­metül kijelentette, hogy nem érti. A nemzet viszont az öntu­­datra-ébredésénél kezdődik és nem közös keretben zajló káoszt jelent, hanem a hajtóerőt az egyöntetűség felé, harmó­niát. így a XVIII. század végétől jelentkezik a nemzet. A német romantika és a francia forradalom kikristályosító hatására.3) Első formái az első életviszonylatok, melyeken áthatolt: a nyelv és a kultúra. Nálunk Bessenyei és köre, Dugonics Etelkája, a Peleskei nótárius és az irodalmi nyelv megterem­tése, Kazinczy és azi ortológok harca jelzik útját. Nemzeti Irodalom volt már azelőtt is: Zrínyi izoláltsága, a kuruckor németellenessége, de tárgya negatív volt: harc a török, harc a német ellen és ezért nem is tudta konstruktív fejlő­désnek az alapját megvetni. Múltat adott a XVIII. század vége óta egyenesen felfelé törő vonalnak, a nemzet, mint konstruktív erő fejlődésének. A kultúra és a nyelv alapjá­ból szerves, összefüggő hajtásban nőtt! a mindinkább tere­bélyesedő fa, gyökereit a múlt gyönyörű fikciója, a roman­­ticizmus, Vörösmarty, Kisfaludy, Czuczor és Horváth költé­szetén gazdagodó forrása öntözte. Az egy földrajzi helyen, hasonló körülmények között és egymásnak alárendelt ta­gozódásban élő elemeket namzeti múlttá avatta. Ebben igaza is volt. Ha olyan múlt nem is létezett, amilyet szár­nyaló álmaiban maga elé varázsolt, a varázsképnek egyes vonásai tényleg elmúlt idők dokumentumai és a jelen­nek a gyökerei voltak. A szintézis fikció volt. Ahogy a kacagányos, páncélos lovagok tömegében saját kor­beli felfogásuknak a tükörképét látták. De minden eleme igaz volt. Hisz azt mutatta, amiből a nemzet szüle­tett. A magyar romantika nagy alakjai mindazt megfestet­ték, ami a nemzet múltjához hozzátartozott. Ök csak ott té­vedtek, hogy a nemzet, úgy ahogy ők elképzelték, még nem létezett előttük, hogy a jelenből múltat akartak csinálni, pedig épen fordítva volt. A múlt költői fikciójával új jelen­

Next

/
Oldalképek
Tartalom