Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-09-01 / 7. szám - Duka Z. Norbert Dr.: A nemzet fejlődése
jában meg nem nivellizálta, fikció volt a közös múlt, az ellentétek egy foglalatba olvasztása. Mikor a nemzet már több életviszonylaton áthatolt, csak részben volt szükség a fikcióra, volt már ténylegesen homogén tradíció és akkor,, midőn a nemzet életét minden viszonylatában közös idegközpont mozgatja, a közös múlt tényleges lesz, a fikciók szükségét önnön diadala megemésztette. A mai fejlődés a teljesség felé dübörög, súlyos, de biztos léptekkel. A nemzet, mint olyan, fokozatosan magáévá teszi az egyéni élet minden viszonylatát és szociális, gazdasági nivellizálásra törekszik. Világnézet lesz. Határa csak ott kezdődik, ahol szellemi alkotásai az örökérvényes, időtől és helytől független mesgyékre lépnek: a nemzeti művészet, a nemzeti tudomány és nemzet vallási élete rnaga^ sabb, nemzetek felett álló kategóriákba olvadnak. I. A történelmi fejlődés eszmei fázisai: 1. Ormos Ede adatokban bővelkedő könyvében2) azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mennyiben lehet szó a magyar történelem egyes időiben, a törzsrendszertől kezdve napjainkig a nemzetről. A történeti materializmus szemszögéből nézve odajut, hogy a magyar oligarchia elnyomta minden időben a nemzet lehetőségét. Szerintem nemcsak az egyoldalú szemszög, de maga a problémafelvetés: középkorban nemzetet keresni, meddő, épúgy mint mindazoké, akik a XVIII. század előtt nemzet után kutatnak. Módszerük olyan, mint azé, aki tyúkpecsenyét akar, de nem tyúkot vásárol, hanem tojást és várja, amíg kikel. Mikor pedig nem bújik ki belőle a várvavárt állatocska, a tojást eszi meg a bentfogialt tyúk illúziójával. A nemzet fogalma az újkori fejlődés oly magasfokú terméke, hogy patriarkális, rendi rendszerekbe bele nem illeszthető. Addig csak fajról, népről és rendekről beszélhetünk, a nemzet múltjáról, de nem nemzetről. Hisz ez az állapot magába foglalja a nemzet későbbi lényegének minden elemét, de nem harmonikusan, hanem épen ellentétekben (latin nyelv — magyar nyelv, humanista — népi kultúra, államhatalom alanyai és tárgyai). Az öntudatos meggyőződés pedig hiányzik. Vagy
