Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-09-01 / 7. szám - Duka Z. Norbert Dr.: A nemzet fejlődése
DUKA Z. NORBERT DR.: A NEMZET FEJLŐDÉSE. Nem akarom a nemzet fogalmának és körének fejlődését vázolni, mert annak adatszerű, konkrét feldolgozása köteteket igényel. Csak röviden, lényegében rámutatok azokra az eszmei tartalmakra, melyeket a nemzet fogalma és konkrét megjelenése fokozatosan magába foglalt. Az alapkérdés mi a nemzet, mióta kell vele számolnunk a történeti fejlődésben annyira viták tárgya, hogy csak bizonyos alapfogalmak tisztázása után lehet az eszmét és konkrét kifejlődését kutatás tárgyává tenni. El kell választani a népet a nemzettől, az államba foglalt nemzetet az állami kereteken túlnyomó össznemzettől, meg kell különböztetni az osztályt, a szociális tagozódást a kultúrtagozódástól, a politikai fogalmat az etnikumtól és végül mindezeknek időnként és helyenként változó megnyilvánulásait. így nyilvánvaló, hogy a nemzet az egyenlőnyelvű, egyforma múltú1) népközösség, melynek egyénei öntudatosan a nemzet hozzátartozóinak vallják magukat. A gazdasági és kultúrviszonyok közössége csak célpont, mely felé a fejlődés siet, de még el nem ért állapot. A nemzet tehát a különböző életviszonylatokat csak fokozatos fejlődéssel töltötte be és a nyelv és öntudat alapköveiből megkezdett épületét mindinkább több téglával gyarapította. Állomásai: nyelv és kultúra, politikai hatalom, szociális osztályáttörés, nivellizáló visszahatás, gazdasági viszonyok, sőt legújabban faj és vallás (Németország). Mindegyik fázisában a közös múlt játszotta az értelmi fogalom érzelmi aláfestőjének a szerepét; a romanticizmus teljes fikciójától a történelmet hamisító részlet — osztály — fikción keresztül a tényleges, széles körben homogén múltig. A múlt szerepe a geografikus helyzetkötöttség folyománya, melynek egyes elemei épen azon életviszonylatok, melyekre a nemzet mint dinamikus erő uralmát kiterjeszti. Természetes, hogy akkor, amikor ezeket az életviszonylatokat a nemzet diadalmas út
