Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-09-01 / 7. szám - Kovács Endre: A szlovenszkói magyar irodalom sorsa

lett, hogy a szlovenszkói szellem alkotásai1, elég egye­temes érdekkel (bírnak s talán útjelzői1 lehetnek az lirodaillmi fejlődésnek. Érezzük, (hogy, ha valahol, úgy Szlovenszkón szüikségi van erre a sokratesi bábásko­dásra, ahol ha mégegyszer annyit beszéltünk volna a szellem dolgairól, akkor is kétségbeejtően keveset mondottunk volna róla. Az irodalom egy nép öneszméik edési folyamata. Ve­hetjük je véletlennek azt a tényt, hogy ugyanakkor, amikor a szlovenszkói1 magyarság soraiban rétegekre és politikai pártokra való tekintet nélkül egy meg­lepően széles gyürűzésű hullám vonul végiig az önesz­­mélkedés jegyében, hogy ugyanakkor az irodalom is mozgolódásban, forrongásban van. 18 éve, hogy a magyarság itt új áHlaimipolii'tikai, nemzetgazdasági és szellemi helyzetében várja a felszabadító pillanatot, amikor Világosan tudatosítva lét ének új körülményeit is túllépve a múlt csalogató emlékein: megkezdi sor­sálnak új irányítását Ez a pillanat mintha máris elérke­zett volna és a szellemi autarohiia hullámai megremeg­tetnék a csehszlovákiai magyar közéletet. 18 év alatt a magyarsági nagy iskolát csiináiHt végig; az utókor fogja eldönteni, hogy milyen szellemi kincseket sajátí­tott el ebben az iskolában. Nem elég az, hogy a ma­gyarság faji izoláltságából a történelem parancsára idegen nemzetek kultúráramába, gazdasági és kultúr­harcába kapcsolódott bele, ráadásul! el kéllett szen­vednie az egész civilizált Világon keresztülgázoló gaz­dasági és morális krízist. Jó szerencse, ha ebből a két roppant malomkőből ép testtel és tiszta lélekkel ke­rülhetett ki ái magyarság. Divat beszélni a szlovenszkói kulltúrtényezők mulasztásairól, miiilyen más azonban a helyzet, ha figyelembe vesszük ezeket a súlyosbító körülményéket, melyek nem egy kisebbségi népet, hanem mégi az úgynevezett gazdag nyugati nemzete­ket is megnyirbálták. A szlovén szikéi1 magyar irodalom az elmúlt 18 év

Next

/
Oldalképek
Tartalom