Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Reményi József: Bret Harte

jenek meghívására, az amerikai keleten telepedett le, majd Angliába került, ahol egy ideig amerikai konzuli hivatalt töltött be; de ez a hivatalos tevékenykedés nem felelt meg természetének, tisztségéről lemondott s kizárólag az irodalomnak élt. Utóbbi tervei gyengén váltak be, s élete utolsó esztendeiben elkeseredett. Mint sokkal később Vachel Lindsayt, a jellegzetesen amerikai költőt, Bret Harteot is eredetileg Angliában méltányolták, s az angol elismerés hatása alatt tett szert bizonyos írói tekintélyre honfitársai körében. Hosszabb lélegzetű novellái s regényszerű elbeszélései, amelynek „Gábriel Conroy" a címe, nem adnak hűséges képet tehetségéről; ellenben a „short story"-t, ezt a tipikusan amerikai műfajt főként „pioneer" levegőjében, olyik esetben írói hozzáértéssel kezelte. Egy ideig népszerűségnek örvendett különösen, amikor a californiai spanyol missiókról írt, sőt azokkal a műveivel is mérsékelt sikert aratott, amelyek alkotó egyéniségének eredeti kifejezései voltak. Míg azonban honfitársai „csak' írónak tekintették, az angol kritika műveinek „amerikai" jellegét hangsúlyozta, persze inkább tárgyi szempontból, mint művészi teljesítmény szempontjából. Amerikai olvasói leginkább fiatal korában írt verseitől*

voltak elragadtatva, amelyek a „The Heathen Chinee" címmel jelentek meg, s amelyeknek költői jelentősége az amerikai napisajtó átlagverseire emlékeztet, s népies nyelven írt humoros párbeszédeitől és drámai monológjaitól, amelyek amerikai műkedvelők vidéki előadásain ma is szerepelnek a műsoron. Ha Francis Bret Harte nem írt volna néhány művészi értékű elbeszélést, akkor fontossága amerikai irodalmi viszonylatban olyan volna, mint Vas Gerebené magyar irodalmi viszonylatban. De néhány novellája, a Charles Dickens és Washington Irving hatás, s az érzelgősségbe hulló erkölcsi eszményiség kiélezett éreztetése ellenére, mégis olyan figyelemreméltó alkotás, hogy a kritikai tárgyilagosság értékelésére rászolgált.

John Macy amerikai kritikus szerint Bret Hartenak az voit a feladata, hogy a nyugati partokon élő úttörők életével