Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Reményi József: Bret Harte
szórakoztassa a keleti partok olvasóit. C, Hartley Grattar* Mark Twainról írt tanulmányában megjegyzi, hogy Bret Harte hatott ugyan a legismertebb amerikai humoristára, de hatását nem lehet túlságosan nagynak nevezni. Magában véve az a tény, hogy az amerikai kritikus ezt a hatást elismeri, bármennyire felületes, megállapítja Bret Harte bi zonyos irányitó jelentőségét az amerikai irodalomban. Gran ville Hicks kijelenti, hogy Bret Harte történeteinek alapja annak a vázolása, hogy milyen bizarr az ellentét a külső faragatlanság és a belső előkelőség között, s ezt az írót sokkal inkább érdekelte ennek az ellentétnek dramatizált ábrázolása, mint az úttörők valódi jellemének elemzése. Mindezekből az amerikai véleményekből megállapítható, hogy a keletről nyugatra vetődött amerikai novellaírónakr helyét immár az amerikai kritika is igyekszik pontosan kijelölni. Élete ritmusából, sorsa változatosságából, az „Overland Monthly" című californiai folyóiratnál elfoglalt szerkesztői működéséből, korábbi tevékenységéből, drug-store segéd mivoltából, tanítói működéséből, a keleten való elhelyezkedéséből, ottani nyugtalanságából, angliai sorsából, végül a keserűség magányába torkolló végzetéből kiderül, hogy Bret Harte nem tudott gyökeret verni sem az újszínű kalandok talajában, sem pedig a hagyományok földjén. Idegen volt a californiai aranyásók világában, noha’ róluk irt, a játékosokról, a vállalkozó szelleműekről, a mindent kockára tevőkről, s idegen volt az angolszász lelki állandóság levegőjében, bármennyire vágyódott is utána. Utálta a pénz kíméletlen kalandorait, s utálta az angof realizmus kiábrándító válóságát, amelyet romantikus hajlamaival túlbecsült. írói tragédiáját az magyarázza, hogy a vadnyugati regionalizmus egyik megindítója volt, s szándékait nem tudta tökéletes alkotásokká formálni; irodalmi tragédiájának, sőt travesztiájának az a legjellemzőbb kisérő mozzanata, hogy komoly alkotó törekvései ellenére forrása lett a hollywoodi film lehetetlen, nevetséges és sokszor elképesztően ostoba vadnyugat történeteinek. Volt annyira művész, hogy önmagát akarta kifejezni s volt is mit
