Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Reményi József: Bret Harte

ségét, mint azt, hogy esetleg olyan titkot tárt fel az életből, amelyet eddig az olvasók nem ismertek. így fejezhetném ki magam: az írót és költőt — csodák csodája! — talán komolyan veszik, ezzel szemben a baseball nagyság vagy a birkózó óriás a tömeghisztéria elismerésének központjában áll.

S ez a sokszor akaratlan, sokszor tervszerű lekicsinylése vagy semmibevevése a szellem bármilyen jelentőségű tényezőjének olyan írókra is vonatkoztatható, akik közismertek s akiknek műveiben ma is lapozgatnak az olvasók. Például minden félig-meddig értelmes amerikai tud Bret Harteról, s még mindig sokan vannak, akiket érdekelnek művei. De amerikai életemben, ámbátor a legkülönbözőbb társadalmi rétegek képviselőivel érintkezem, alig fordult elő, hogy szóba hozták volna Bret Harte nevét; s ha igen, ez amolyan elsietett megjegyzés volt, két „fontos" megállapítás közé szorított felkiáltójel, amelyet a következő pillanatban már el is kellett felejteni. Azon nem csodálkozik senki, ha valaki, mondjuk, lóverseny-információk ügyében fűhöz-fához szalad; de hogy valaki hévvel megtárgyalja Bret Harte jelentőségét, ez már feltűnést keltő eset, s az ilyen emberrel szemben, aki úgylátszik nagyon is ráér, némi elnézéssel kell viseltetni, ha untatok is fejtegetései s ha. mindenképen figyelmet kivan is. Pedig Bret Harte „amerikai" író volt, lélektani szempontból szoros összeköttetésben a „frontier" civilizációval, egyik-másik tünetének szépirodalmi kifejeződése. Ez sem változtat azon, ahol jóakaratú„ hol rosszakaratú közönyön, amely nemcsak az ő sorsa, hanem — az átlagamerikaiak világában — a legtöbb költőé és íróé.

Francis Bret Harte 1839-ben született Newyork állam Albany városában, s 1902-ben halt meg Londonban. Özvegy anyja keletről nyugatra vándorolt, amikor a nyugat a mesebeli lehetőségek országának látszott, s amikor az emberek nyers képzeletüket összeegyeztethették a valósággal. Tizenöt éves korától majdnem élete derekáig Bret Harte californiai lakos volt; később, az Atlantic Monthly szerkesztő