Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-06-01 / 6. szám - Mártonvölgyi László: Az első magyar könyvről

nos könyvnyomdája rövidesen ismertté vált az akkor élő művelt magyar nemesek előtt.

Komjáti Benedek a Révai lexikon szerint 1530 körül született azonban ez az évszám még megközelítőleg sem lehet helyes, mert hisz az első magyar könyv 1533-ban jelent meg, tehát Komjátinak már három éves korában kellett volna e szerint az adat szerint könyvét kiadnia. Nem szólva arról, hogy ezt az adatot megcáfolja a Pintérirodalom történetkönyv is, amely szerint Komjáti neve először 1529-ben fordul elő, mint a bécsi egyetem hallgatója, s 1530-ban már Nyalábváron találjuk. Komjáti ugyanis az egyetem után valószínűleg vándortanító lett s így került el a ma már nem létező tiszaparti várkastélyba, Nyalábvárra, mint Perényi-Frangepán Katalin gyermekeinek nevelője. Tulajdonképen Perényiné anyagi áldozatkészségének köszönhető az első magyar könyv, mert egyszer kezébe került Szent Pál leveleinek magyar fordítása s nem volt a fordítással megelégedve. Megmutatta Komjátinak, akinek szintén nem tetszett a fordítás darabossága, Komjáti nekilátott, hogy újból lefordítsa Szent Pál leveleit, amelyeket azután könyvalakban, Perényiné költségén, 1533-ban Krakkóban ki is nyomatott. így született meg az első magyar könyv.

Mint már az első magyar könyv keletkezésének történetéből is látjuk, Komjáti azért fordította le újból Szent Pál leveleit, mert a kezébe került fordítást nem tartotta eléggé sikerültnek. Ugyanazt állapították meg az ő könyvéről is a magyar birodalom legnagyobb esztétái. Minden kritikusa megállapítja, hogy az első magyar könyv irálya darabos, szerkezete nehézkes. Toldy Ferenc azt írta róla, hogy nyelvezete még korához mérten is nagyon durva. Beöthy Zsolt hozzáteszi, hogy fordítása is szolgailag latinos, s általában elismert a magyar irodalomtörténetekben, hogy a második magyar könyv, Pesti Gábor Új testamentoma, mely három évvel jelent meg az első magyar könyv után Bécsben: sokkal sikerültebb munka. A szlovenszkói származású főpap történész, Fraknói Vilmos meg egyenesen plágium-vádat