Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-06-01 / 6. szám - Kovács Endre: Tanulságok egy jubileum körül
a nagy szellemi vándornak. A Jean Cristoph írójáról köztudomású, hogy a zenéből indult ki és a zene volt az, ami a legerősebben rajtahagyta nyomát azi író lelkén. Milyen jellemző, hogy élete nagy művének témájáúl a művészt választotta, azt a modern művészt, akinek a legválságosabbra fordult a helyzete a modern társadalomban. Az élet teljessége utáni vágy már itt jelentkezik Rollandnál, hogy a művészet széles kontúrjaival a modern ember európaiasságát, mindenütt otthonlevését bizonyítsa. A Jean Cristoph európaiassága a legteljesebb egészében mutatja azt az írót, aki később az európai humanizmus jelszavával igyekszik gátat vetni a rombolásnak. A pacifizmus nem előre megszabott írói vagy politikai program, hanem az életszomj, az élet mindenek felett való igenlésének, az európaiságnak szükséges velejárója, tulajdonsága. Hol is kaphatott volna ilyen tág teret az író univerzalizmusa, ha nem a zenében és a művészetben magában? Szimbolizmusa is ebből a zenébői táplálkozott. Salda, a csehek kiváló kritikusa, akinek talán az egyik legszebb Rol!and-tanulmányt köszönhetjük* ), ezen a ponton érdekesen állítja szembe egymással a francia szimbolizmus két nagy képviselőjének, Rollandnak és André Gidenek írói és költői alakját. Míg Romain Rolland kiindulópontja a zene kötetlen és korlátlan szabadsága volt, addig Gide a rajzban keresi a francia művészetet. íme a két ellentét. Az egyik oldalon a zene szabadsága és mindaz, amit ez a szabadság a művésznek jelent, a másikon a rajz, mint önelhatároló, fegyelembe szorító, szigorú motívum. *) Šaldův Zápisník 7 —8. szám. Aki Romain Rollandban az univerzum, az emberiség egyeteme felé kívánkozó írót tekinti, annak önként adódik a zene, ez a legegyetemesebb és legátfogóbb művészet, mint kifejező forma. Milyen erősnek kellett lennie Romain Rollandban az írónak és a gondolkodónak, hogy átvehesse benne a vezetőszerepet. Vrchlický szerint az emberek egyrésze örökké hallja lelkében a zenét, ha prózában ír is. Aki ol
