Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-01-01 / 1. szám - Féja Géza: Korszakok határkövénél. Bornemisza Péter írói pályája
-tizmus adta az időszerűt, a közösséget átfúvó izgalmakat, a feloldó friss hullámokat elsősorban a kialakulóban lévő nemzeti tudatot, melynek bölcsője ott ringott a vallási küzdelmek forró érzelmi nedvei és kemény érvei között és a széles emberi hatás eszközét: a nemzeti nyelvet. Bornemisza a vallás világát is egészen közel hozta a néphez, a Szentírásból valósággal népmondát csinál az író ösztönös szabadságával: „Mária és József Názáretből a vármegye székibe Betlehembe ment... Jézusnak születésekor mégcsak egy zsellérházacskája sem volt... Idegen földön, Bethlehemben, más ember barmos istállóiba, szegény nyavalyás leányzótól, meleg víz, lágy ruha nélkül, posztócskában, szalma közibe" született. A titokzatos, égbe nyúló középkori világból forró s közeli emberi dolgok lesznek. Bornemisza tömérdek gyökeret bocsájtott az életbe s minden nedvét magába szívta. Lebocsájtkozott a népiélek legmélyébe: babonáinak, meséinek hiedelmeinek világába. Ezt írja az „Ördögi kisértésekben", mely az első, bár öntudatlan magyar folklorisztikus mű: „Prédikátortársam Huszár Gál beszélt egyszer egy bűbájos emberrel, ez a kígyóból ételt főzött s aki a főztjéből evett megértette az állatok beszédét. Mikor szolgája alattomban evett az ételből, a szolga előtt sem maradt titok a tyúk, ló, tehén beszéde. Meghallották azt is, miként adta hírül egy légi követség a verebeknek, hogy egy szamár elöntött egy zsák búzát az úton s így a madarak lakomáznak a búzából." Régi meseanyag ez s érdekes a fejlődése. Megtaláljuk a közelmúltban följegyzett somogymegyei népmesék között, csak mélyebben megtelt humánus tartalommal: a kígyót megmenti a tűzhaláltól a juhász s a hálás kígyó ezért olyan képességgel ruházza fel, hogy a juhász megérti az állatok beszédét s így kincsekhez és gazdagsághoz jiut. A magyar őshitről és őslélekről nála találunk először hiteles nyomokat: bűbájos igéket ráolvasásokat, melyekben érdekesen keverednek a pogány babonák a felszívott kereszténységgel. A torokgyík elleni báj így kezdődik: „Föld édesanya, te neked mondom először, ennek torkába erős poros torok ereszkedett, torokgyíkja, békalevelegje, nyakfoga: oszoljon, romoljon, Istennek hatalmából, boldog anya parancsolatjával .. A humanista Bornemisza visszatért az óklasszikus világba s igen szerencsésen a görög tragédiához nyúlt. Sophokles Elektráját költötte magyarra. Megtartotta a tragédia meséjét és alkatát, de a reneszánsz szellemét öntötte bele. Reneszánsz emberek mozognak benne égő szenvedélyeikkel ÓO
