Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Muhoray Elemér: Film

hivatalnoka a rendező: Körei a Sándor.

És pereg a Mi lesz holnap?, Wells nélkül, iró nélkül, szellem nélkül. Karácsony van. Szent este. Minden háború íratlan törvénye szerint fegyverszünet. Hathatna-e hát jobban valami a háborútól rettegő bárgyú nézőre, mint egy gázas légitámadás a karácsonyfás estében? Nem. És nem véletlen, hogy a filmgyártók minden esztendő legszebb pillanatát, az igazi a Jézusi katholikumtól megszállott órákat használják fel a „siker" céljaira. Olyan rettentő légi csatát rendeznek a szent este leple alatt, hogy annál jobbat csak néhány előbbi háborús filmen láthattunk.

A művészetnek mindent meg kell és meg is lehet bocsátani. Ha valóban művészet az. De a Mi lesz holnap? csak hatás vadászás és trükk. A filmhíradókból jólismert, itt fényképtrükkökkel sokszorosított repülőrajok, az utcán kétségbeejtően keringő statisztatömeg. (Rendezői parancsra senkinek sem szabad földalatti helyekre, lakásokba vagy legalább kapuk alá menekülni, mindenkinek a „fedélzeten" kell maradnia, hogy az operatőr nyugodtan fotografálhassa a „rémes" tömegmészárlást. — Egyetlen komoly puskalövéssel olyan üressé lehetett volna tenni az utcákat, mint a sivatag.)

A későbbi „külső" harc; drótakadályok, tankok, gránátrobbanás, sebesültek jajgatása, éppen olyan mint a nem milliós háborús filmeken. Egyszerre csak egy trükkel száz évvel öregebbek vagyunk. A világ teljes romban áll. De újból háborúra készülődik. Valahol, talán egy félreeső szigeten, közben felépült Madách Imre falanszter országa. Ezek a falanszterbeliek is gázt gyártanak ugyan, de békegázt. A békegázzal leigázzák a háboruspártiakat és ezután béke borul a földre. Az emberek üvegházvárosokban élnek és mesterséges napfényt használnak. Csak sétálnak és beszélgetnek. Helyettük rettenetes nagy — vagy kicsiny attól függ, milyen távolságból van fényképezve — trükk-gépmonstrumok „termel nek". Még néhány jelenés, egy fiatal párt, egy trükknagyágyuból kilőnek a holdba, de nem tudjuk meg, hogy ezt jól tették-e vagy rosszul, mert vége a filmnek.

A játékról nem beszélhetünk, mert a színészek valami furcsa „kollektív" modorban nem is játszanak.

Nagy kár volt a sok millióért, a sok hirdetésért, a vezércikkekért és Wellsért. Ezt különben a sok milliós film minden „tényezője" — a filmírók, rendező, vezércikkírók — beismerte ezt már azóta magában. Különösen ha megfigyelték, hogy a nézők milyen megnyúlt ábrázattal távoznak a Mi lesz holnap? előadása után.

M'JHORAY ELEMÉR.