Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-05-01 / 5. szám - V. S.: Rádió
RÁDIÓ A pozsonyi rádió magyar műsora. A pozsonyi rádió magyar osztálya volt az, amelyik a legnagyobb hevességgel követelte a kisebbségi kultúrszervek depolitizálását és ostromolta az „ellenzéki politikával átitatott" magyar kultúréletet. Ebbéli álláspontja, ha kifejezés fokában nem is, lényegében azonban helyes volt; nem egyedüli volt ebben a harcban, csak egy a sok között. Viszont a saját területén, kultúrműsorában elfelejtette végrehajtani a politikátlanítást, megmaradt továbbra is aktív pártpolitikai szócsőnek. Lektorságának nem esztétikai, hanem politikai mértéke van. A műsorpolitikában is ez a szempont vezeti őket. A műsort ritkán fogó hallgató is észreveheti pl. a klikk-érdekeket, a kultúrpolitikai és a magyar kultúrális kérdések magyartalan kezelését. Henleinnek a prágai német rádióról mondott ítéletét a pozsonyi magyar műsorra is Idézhetnénk. Pedig a márciusi műsor e gyakorlat helytelensége mellett bizonyít. Megöl ez minden vállalkozó kedvet, művészi ambiciót és megmerevíti a mai rendszert. Mindig ugyanazt a sablont, ugyanazokat az embereket hallod. Antal Sándor már hónapok óta folyton a Masaryk-Akadémia megjelent könyvsorozatairól beszél (közben azonban a könyvek elfelejtenek megjelenni; eddig csak három jött ki) és mindig ugyanazokat mondja. Március 30-án is a szlovenszkói magyar lírai antológiáról beszélt „A szlovenszkói magyar lélek" címen, de ezt az előadását már más cím alatt hallottuk tőle is és mástól is. A lektori mérték és nívó illusztrálására bátorkodunk leírni az egyes versek utáni „bírálataiból". Természetes, hogy ezek esztétikai szempontból értéktelenek és nem is vesszük őket komolyan. Mert nem kritika — különösen komolyan nem vehető — amikor a Vozári-vers után csettint egyet a nyelvével és azt mondja: „Hát ez jó volt!" Vagy amikor az elszavalt Forbáth-versről mondja hogy az tetszik neki a legjobban mert az a legbaloldalibb (tehát nem azért, mert jó, mert szép)... És közben agybafőbe dicséri a szavalókat, úgy hogy az ember nem tudja, kabaré ez vájjon, vagy talán önképzőkör! műsor. Az ilyen gyenge előadások mellett hiába van a néhány jobb műsor (Borka Géza és a Járási Közművelődési Szövetség előadói stb.), a rossz összbenyomást nem tudják eltűntetni. A március hónapban a zenei műsora volt jó a pozsony rádiónak. A zenekari számok ugyan még hiányoznak, de a kamarazene és a műsorválogatás nívósabb lett. A Liszt
