Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-05-01 / 5. szám - Váljok Sándor: A szlovenszkói magyar népnevelés és problémái
hivatalos statisztikára támaszkodunk, ami önmagában nem ad teljes képet. E mellett még tudni kell az iskola: a) dologi (a diákság mozgalma, anyagi helyzet, az épület hygiéniája, a tankötelesek távolsága az iskolától), b) szellemi viszonyait tankönyvek és azok szellemisége, mi viszi, vagy a magyar gyermeket nem magyar iskolába), c) milyen műveltséget adott az iskola (különösen fontos ez azoknál, akik nem magyar iskolába jártak, mert ezek még a legszükségesebb ismereteknek — írás, olvasás — sincsenek birtokában) Ebbe a csoportba tartoznak még a falusi kultúregyesületek is, amelyek összeírása és irányítása bizonyára megkönnyítené a népnevelés útját. 4. A jelenlegi és a közelmúltban lezajlott kulturális élet megmutatja, hogy milyen a falu érdeklődése. A kultúrográfia itt tájékoztatna: a) az ismeretterjesztő előadásokról, b) a szórakoztató előadásokról, c) a könyvtárról (könyvjegyzék, forgalom stb), d) az újságolvasásról, e) a rádióhallgatásról, moziról, stb., f) egyéb művelődési forrásokról (pl. városba járás). 5. Nem kis szerepet játszanak a népnevelésnél a külső körülmények. Ezeken megtörik minden jószándék és minden próbálkozás, ha kedvezőtlenek. Nálunk ugyanis a népnevelés egyoldalú: a szervezetekre és a szóra épít. Pedig vannak helyek, ahol ez a módszer nem tud gyökeret verni. A tanyákon, kisebb falukban, ahol földrajzilag elzárva, magukra hagyottan élnek, a betű általi népneveléssel lehet csak dolgozni. Sajnos ez irányban nálunk a helyzet rossz; nincs kimondott és jól szerkesztett néplapunk, a közkönyvtárak anyaga meg nagyon silány. (Az amadékarcsai könyvtárban 44 könyv van; ebből azonban csak 14-et olvasnak. A többi nem falura való). A legfontosabb külső körülmények: a) van-e kultúrvezető, b) van-e alkalmas helyiség, c) a hatóság hogy véleményezi a kultúrmunkát, d) viszony a másik nemzetiséghez. A kultúrográfia tehát a népnevelést minden oldalról tájékoztatja; felsorolja az előnyöket és hiányokat. Idegenvezetőszerű szerepe van, a kultúrmunkás és vezető előtt feltárja a nép kulturális helyzetét. A helyzet és a lehetőségek megismerése már fél siker. Szloveszkóban, ahol a viszonyok annyira összetettek, e nélkül nem is lehet huzamosan és sikerrel dolgozni. Mert számvevés ez a viszonyokkal és erőkkel.
