Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Váljok Sándor: A szlovenszkói magyar népnevelés és problémái

hogy legtöbbször primitív formában. Megjegyezzük azt is, hogy ez csak hangulati, mereven áthagyományozott és nem tudatos érzés.

A 25—35 éveseknél viszont ez már nem ennyire határozott; politikailag iskolázottabbak (kommunizmus, revízió), de a nemzeti kádert (természetesen falun) jelentő életformák, szokások felé nincs érzékük. A történelem csak a világháborútól érdekli őket. Civilizáltak.

A kisebbségi generáció viszonyát érdekesnek mondtuk. Különös képzetei vannak a magyarságról és történelméről. A színtelen, sokszor nemzetietlen nevelés és iskolázás következtében ismeretei zavarosak és silányak. Ha valaki megkérdez 20—25 éves legényeket, szomorú tapasztalatokkal gazdagszik. Egyformán nemzeti hősnek tartják a cseh hősöket a magyarokkal, nem egyszer cseh királyokat (pl. IV. Károly) magyarnak vetnek. Bármilyen kérdőív bőségesen szolgáltat ilyen eseteket.

Ezzel szemben a praktikus ismeretei hasznosabbak az előtte valóknál. Katonáskodása alatt idegen, új ismereteket szerez. Van pl. nem egy iparos, aki elmondja, hogy a szövetkezetei a németeknél így — vagy úgy látta. Figyelnek a ma dolgaira.

A három rész vázlatos elemzéséből kivehetjük, hogy a nemzeti hagyomány lefelé fokozatosan haloványodik, fokozatosan lazulnak azok a formák, amik a népi kultúrát összetartják. Ez a forma az „öregebbeknél" sem volt erős. A Szlovenszkóban lakó magyar nép mindig a haladóbb elem volt; civilizáltabb. Szociális szempontból közvetlenül az lehet az oka, hogy jó része kisgazda volt; ez a vidék nem a mamutbirtokok hazája, ahová a művelődés nagyon is gyalog jár. Más részről a nemzetiségi versengések terén élt és él, ami szintén káros behatással volt népi kultúrájára. A háború után ez a változás erősödött, a magyarság nagyban civilizálódott. Ami alapjában véve nem lenne baj, de a gyors menetben nem tudott a népi kultúra stilizálódni és így pusztúl. Kevés esetet tudunk pl. hogy a népi zene előadására paraszt-zenekar alakult volna, ezzel szemben ma nem egy helyet találunk, ahol parasztokból és iparosokból alakult jazz zenekar nagy közkedveltség mellett játsza a cseh és magyar slágereket. A népi dalt is erősen háttérbe szorította a sláger, a népszokásokat a „felvilágosodottság."

összegezve: A népi kultúrában kor szerint a nemzeti művelődés lefelé, az ismeret anyag pegig felfelé szegényedik. Nincs harmónia és nincs egyensúly. A népi életforma lazul, értékes elemei hullnak ki, felépítményén a hirtelen