Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-05-01 / 5. szám - Váljok Sándor: A szlovenszkói magyar népnevelés és problémái
fejlődés, ízlés és körülményváltozás réseket ütött. A nép és kultúrája válságban van. Súlyos ez a válság, mely ha nem oldódik meg, mindkettő veszedelmes lehetőségek elé kerülhet. Mert a kérdés így is feladható: magyar maradhat-e a szlovenszkói magyarság nemzeti kultúrája nélkül és képes lesz-e elégséges vagyoni szintet teremteni kellő intelligencia nélkül? Más részről lesz-e megőrzője és hordozója az itt lévő kultúrkincseknek és értékeknek? A felelet milyensége felől senkinek sem lehet kétsége. 2. A népnevelés szerepe. Hogy meglevő értékeket meg kell menteni és hogy a hiányzó ismereteket pótolni kell, az mindenki előtt világos. Az iskolán kívüli népnevelésnek létjogosultságát és fontosságát ma senki sem vonja kétségbe. A nemzeti közvélemény ép úgy szorgalmazza, mint a hatóság, az állam. Európaszerte, néhol jelszóvá, néhol valósággá lett a kultúrdemokrácia, hogy „népoktatás, művelés által a szellemi javakat igazságosabban ossza el a társadalmi rétegek között, hogy a nagy földművelő, iparos és munkás tömegeket a művelődés eszközeivel a bennük szunnyadó szellemi erők kifejtéséhez s ezzel fokozottabb kereseti lehetőségekhez, okszerűbb gazdálkodási módhoz, emberi életigényekhez s a politikai jogok öntudatosabb gyakorlásához juttassa." (Kornis Gy: A kultúra válsága). Nálunk Szlovenszkóban sem maga a népnevelés a probléma. Hisz aki a magyarság pusztulását figyeli, önkéntelenül is rádöbben fontosságára. 1921-től 1930-ig 52.698-al csökkent a magyarság lélekállománya; a lélekvesztés nem kis mértékben a falun van, hisz 717 magyar községünkből 94-ben 100-nál több lélekkel fogyatkozott meg a magyarság. (A kassai járás 8 magyar községében pl. 2875-el fogyott a magyarság). Népnevelésről lévén szó, meg kell állapítanunk, hogy ez a pusztulás sok helyen a magyar kultúrmunka hiányára vezethető vissza. Vagy ha gazdasági is az ok, „intelligens" embereknél más eredmény lenne. Probléma azonban nálunk a metodika, a sikeres népnevelés. A mód, a „hogyan", mert a sikeres népnevelés elé sok helyzeti és történeti gátlás tolul. A hosszú sávon élő népcsoport — nyúlványok lelkisége, gondolkodási módja, műveltségi szintje sokban különbözik és ezt mind figyelembe kell venni. Egész más a csallóközi ember, más a mátyusföldi és más a szellemekkel közös fedél alatt élő palóc. A műveltségszintnél a már említett hiányok mellett éles különbséget mutat a kommunizmussal kiművelt és beiskolázott földmunkás, mint az antiszocialisan gondolkodó középbirto
