Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Szíjj Ferenc: Az ötödik gyermek

iskolaház megvételéről. Hanem otthon a feleségének nem szólt semmit sem a révészről, sem az álommagyarázatról. Nem azért, mintha attól félt volna, hogy felesége, aki nem ad semmit az álmokra, kineveti őt, hanem amiatt, mert tudta, hogy Jókay Józsefné, született Pulay Mária nemzetes asszony, aki „nem csupán az ételnek, hanem a szónak is sóval és borssal szokta megadni a módját", bizony összeszidná a nemzetes urat is, ha az arról találna beszélni, hogy hozzájuk még ötödízben is betelepedhetnék a gólyamadár. Hogyisne, hiszen a nemzetes asszony már a harmincnegyedik évét járja!

Pedig ... pedig az a révész mégsem jósolt hiába. Még el se múlt egészen két esztendő attól a szigeti sétától számítva, mikor nemes ásvai Jókay József hites ügyvéd, nemes Komárom vármegye tiszti vfcefiskusa ezt jegyezte föl a családi naplóba:

„1825-ik esztendőben az isteni kegyelmes gondviselésnek irántam s házam népe iránt való jóságát tapasztaltam különösen. Most ugyanis a feleségem sok betegeskedései után szerencsésen szült egy fiat februárius 18-án délután 4 órakor. Ezen kis fiúnkat megkereszteltük 20-én Móritznak."

Ö lett az a virágzó fa, melynek dúsan termett virágai most is épek, száz esztendő leforgása után, a világsújtó istencsapás után is.