Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-05-01 / 5. szám - Kelembéri Sándor: A korszerű kisebbségi ideológia alapgondolata

saibb szempontokra, amelyek a kisebbségi nemzettest szolgálatában állanak. És ismételten hangsúlyozom: minden megkötöttség: felekezeti, világnézeti és osztálykülönbség nélkül! A kisebbségi nemzettest életén belül nem kerülhetnek előtérbe idegenből importált eszmék; nincs és nem létezhetik fajteória sem, csak sorsközösség van, amely kötelez és amely egybeforrasztja az egész kisebbségi nemzettestet. A mi körülményeink között a fajiiságát, faji hovatartozását kutatni valakinek, — különösen akkor, ha az illető nyíltan is vállalja a kisebbségi nemzettesthez való tartozás követelményeit, — halálos bűnt, nemzeti öngyilkosságot jelent, ahogy ma Középeurépában általában anakronizmus lett már fajokról beszélni. Középeurópában, — a szó geneológiai értelmében, — ma már nincsenek fajok, csak nemzetek és államok vannak, melyek között helyenként még a pontos etnográ fiai határokat is bajos lenne meghúzni.

A sorsközösség ilyetén értelmezésével azonban tá volról sem gondolok a kisebbségi nemzettest fiainak világnézeti uniformizálására. Ahogy a rét is csak akkor rét és csak akkor gyönyörű, ha minél változatosabb színekben pompáznak rajta a virágok, éppen úgy a nemzet lelke is csak aikor értékes, és csak akkor lélek, ha szabadon szárnyalhat az eszmék és a felfogások világában, amennyiben: azok nem ütköznek a nemzeti sorsközösség parancsaival. És szerin tem, — az ortodox nemzetköziséget kivéve, — nincs az a széles skálája a világnézeti álláspontoknak, amely ütköznék ezzel a paranccsal. Mert nézhetem a világot a legkülönfélébb szemmel, lehet a dolgokról a legváltozatosabb véleményem: de abban az egyben, hogy magyar vagyok és a mi helyzetünkben beletartozóm kisebbségi sorsközösségbe, nem lehet különbség az ellentétes világnézeti póluson álló magyarok között sem, ha: valóban magyarok! Mert minden világnézeti felfogásnak vannak helytelen, de lehetnek he