Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám - Szent-Ivány Géza Dr.: A palóc magyarság ethnikuma

fazekot és elkiáltja magát: Medöglőtt a lagzi! — Erre aztán vége a vendégeskedésnek, de azután még megtartják a kis lagzit, ahogy ők mondják a — kis héreszt. —

Mikor már a javasasszonyok tudománya is megszűnt és a beteg palóc elbúcsúzik az árnyékvilágtól, kiterítik az első házban a mestergerenda alatt, felöltöztetik ünneplőbe, kalapot azonban csak a protestáns palócnak adnak a fejére, a katolikus halott férfinak csak a vállához teszik a kalapot. A csizmájáról leveszik a patkót, hogy ne kopogjon, ha haza jön éjszaka a szállást megköszönni. A temetésnél fő a búcsúztató és a kántornak nagyon ki kell magáért tennie. Temetés után megülik a halotti tort, mikor az asztalnál a halottnak is tesznek tányért és helyet hagynak neki a lócán. A palócságnak egyéb régi szokásaiból máig is fennmaradt a Bethlehem-járás, a Gergely-járás, a Szent Iván éji tűzugrás; Nógrádban szokás a lakodalomkor a — váltókakasadás —, mikor a vőlegény a felpántlikázott kakast ad át a menyasszonynak, ez meg egy hasonló tyúkot, amelyet aztán kölcsönösen ütőgetnek. Ez még a pogánykori állatáldozás ősi maradványa. Nógrádban — Hontban szokás a táltemetés, az u. n. — kiszihajtás is. — Ilyenkor, tavasz kezdetén egy rongybábut visznek ki a mezőre folytonos kiabálással. — Haj ki készi, készőce! kivisszük a betegséget. Behozzuk az egészséget. — A határban azután elégetik a készít, vagy vízbe dobják. A lány kimuzsikáltatása a tánchelységből, a mályfaállítás és sok egyéb ősi szokás maradt fenn a palócföldön.

A palóc babonának se szere, sem száma. Hisz a boszorkákban, a — barboncásban (garaboncás diák), bűbájosokban. A halottlátó asszonyok közvetítenek a túlvilággal. A rontás, szemmel verés ellen nagyon védekeznek még ma is. Még a református palócasszony is megteszi óvintézkedését a rontás ellen, amikor gyermekszüléskor a lepedő sarkába köti a sót, kenyeiet, vagy mikor gyermekével először megy a templomba, annak dunnájába, pójjájába dug hasonló dolgokat. Gömörben Tornallyán, Hanván az én időmben ez szokott dolog volt a reformátusoknál is. Hisz a palóc a kísértetekben, vasorrú bábákban, sárkányokban és a kuruzsló szerekben. Ez utóbbiak közt igen előkelő helyen állanak a földből kiásott menykővek, amelyek azonban mindenesetben őskori kőbalta s hasonló köveknek bizonyúltak

A palóc nyelvjárás az északnyugodti nyelvjárás körébe tartozik. Fősajátossága a hosszú — á-ból vagy — ó-ból csinált rövid — a —, vagy — o —, azután a ragok elcserélése; elhagyása és a mássalhangzók változtatása. Fordúl helyett — fordó, — indul helyett — indó, — szomorú helyett —