Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám - Szent-Ivány Géza Dr.: A palóc magyarság ethnikuma

gomlyukába és a gatya — ondrába — a matyó legénynek a cifra, hímzett, rojtos — pipikendője — van kötve. A palócnők kétféle inget viselnek. Az alsó, rövid inget — a pendelyt, — Nógrádban — pendőt — és az elől hímzett, csipkés ingvállat, vagy felső inget, Nógrádban u. n. — félin­get. — A matyó lány ingválla pirosán — lippes —, csipkés, bodoros, a menyecskéké — bíboros — csipkés, aranysárga _ kígyóhátas. — A régi Nyitramegyében meghúzódó palóc­szigeteken Egerszeg, Béd, Csitár, Gyimes, Gerencsér köz­ségekben a kihímzett ingvállat — lipettykának — hívják. Az ingváll fölé jön a — pruszlik —, amely újjatlan derék, ünnepi alkalomra cifra, festett kartonból, piros, kék vagy zöld alapú virágos selyemből, vagy bársonyból készült. Nóg­rádban ilyenkor hordták régebben a pántlikás — kalameket — és az aranyos pikkelyekkel díszített — ördöglakatot — a nyakon. A pruszlikra jött aztán ünnepkor a kis, meg a nagy kendő selyemből, kázsmirból, amelyet Hevesben meg a barkó vidéken — bunykós-nak, másutt — szásszorszép ken­dőnek — nagy kázsmirnak, a matyóknál — purgamen nagy­kendőnek hívtak és hívnak. Eleibe pedig fekete, habos kötő, arany vagy ezüst csipkével szegve és ezüst _ kígyó­háttal — sútva — ahogy a matyó a sújtásra mondja. Hideg időben a pruszlik fölé jön — a vizitke, — erősebb hidegben pedig a bélelt — kacamajka, — a bélelt — bőr­­melyes, — a bőrködmön, kihímezve, kivárva. Gömörben a Balagvölgyön a palócasszonyok a kókamálas kendőt hord­ták magasan álló gallérral. A szoknyák száma a palóc fehérnépen megszámlálhatat­lan. Alúl vannak az egyszerűbbek köztük rongyból készül­tek is, mely alsó szoknyákat Hevesben — gangénak, — a legfelső díszeset — keczelének, — Nógrádban _ futyikának — hívják. A sok szoknyával riszálják magukat és ringató, vagy ringó járással mennek. Néhol nagyon rövid szoknyát viselnek, mint Nógrádban, Lócon, vagy Rimácon, a szomszé­dos Pilinyben meg már földig érőt. Lábbelijük a nőknek valamikor általában a fordított piros csizma volt és a — Miskóczi — csörgős, kordován piros csiz­ma híres volt. Utóbb a laggos csizma, majd a súgós cipő, szalaggal díszítve, legújabban meg a laggos, bársonyos — féczipő járja. — A férfi csizmája ráncos, harmonikás, ragyás és keményszá­rú. A hajviselet is különböző vidékenként. Valamikor hosszú hajat hordtak a férfiak is, felül varkocsba fonva és görbe fésűvel megtűzve. A lányok hajukat — foncsíkba — fonják pántlikásan, a fülük mellett — sallós fonásba szedik, Hont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom