Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-04-01 / 4. szám - Szent-Ivány Géza Dr.: A palóc magyarság ethnikuma

gomlyukába és a gatya — ondrába — a matyó legénynek a cifra, hímzett, rojtos — pipikendője — van kötve.

A palócnők kétféle inget viselnek. Az alsó, rövid inget — a pendelyt, — Nógrádban — pendőt — és az elől hímzett, csipkés ingvállat, vagy felső inget, Nógrádban u. n. — félinget. — A matyó lány ingválla pirosán — lippes —, csipkés, bodoros, a menyecskéké — bíboros — csipkés, aranysárga _ kígyóhátas. — A régi Nyitramegyében meghúzódó palócszigeteken Egerszeg, Béd, Csitár, Gyimes, Gerencsér községekben a kihímzett ingvállat — lipettykának — hívják.

Az ingváll fölé jön a — pruszlik —, amely újjatlan derék, ünnepi alkalomra cifra, festett kartonból, piros, kék vagy zöld alapú virágos selyemből, vagy bársonyból készült. Nógrádban ilyenkor hordták régebben a pántlikás — kalameket

— és

az aranyos pikkelyekkel díszített — ördöglakatot — a

nyakon. A pruszlikra jött aztán ünnepkor a kis, meg a nagy kendő selyemből, kázsmirból, amelyet Hevesben meg a barkó vidéken — bunykós-nak, másutt — szásszorszép kendőnek — nagy kázsmirnak, a matyóknál — purgamen nagykendőnek hívtak és hívnak. Eleibe pedig fekete, habos kötő, arany vagy ezüst csipkével szegve és ezüst _ kígyóháttal — sútva — ahogy a matyó a sújtásra mondja.

Hideg időben a pruszlik fölé jön — a vizitke, — erősebb hidegben pedig a bélelt — kacamajka, — a bélelt — bőrmelyes, — a bőrködmön, kihímezve, kivárva. Gömörben a Balagvölgyön a palócasszonyok a kókamálas kendőt hordták magasan álló gallérral.

A szoknyák száma a palóc fehérnépen megszámlálhatatlan. Alúl vannak az egyszerűbbek köztük rongyból készültek is, mely alsó szoknyákat Hevesben — gangénak, — a legfelső díszeset — keczelének, — Nógrádban _ futyikának

— hívják.

A sok szoknyával riszálják magukat és ringató, vagy ringó járással mennek. Néhol nagyon rövid szoknyát viselnek, mint Nógrádban, Lócon, vagy Rimácon, a szomszédos Pilinyben meg már földig érőt.

Lábbelijük a nőknek valamikor általában a fordított piros csizma volt és a — Miskóczi — csörgős, kordován piros csizma híres volt. Utóbb a laggos csizma, majd a súgós cipő, szalaggal díszítve, legújabban meg a laggos, bársonyos — féczipő járja. —

A férfi csizmája ráncos, harmonikás, ragyás és keményszárú.

A hajviselet is különböző vidékenként. Valamikor hosszú hajat hordtak a férfiak is, felül varkocsba fonva és görbe fésűvel megtűzve. A lányok hajukat — foncsíkba — fonják pántlikásan, a fülük mellett — sallós fonásba szedik, Hont-