Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-03-01 / 3. szám - Kovács Endre: Az új humanizmus

mintha kimerültek volna Bergsonnal s helyükbe üres logikai mechanizmus lépett volna. Az élet-lobogás helyett kiábrándultság és szkepticizmus következett.

A huszas évek közepén több oldalról is érkezett visszahatás a spengleri és freudi fatalizmusra. Franciaországban, ahol a józan gall szellem őrködött a civilizáció eredményei fölött, az írók egy része erős Dosztojevszki hatás alatt egy új emberi tannak lett hirdetője, mely idejében felismerte a spengleri fatalizmus kultúrbénító veszélyeit. Barbusse, Romain Rolland és mások hozzák az anti-Spenglert. Egy egész új humanista iskola alakúi Franciaországban. Henri de Montherlant kiadja a jelszót, hogy az új energia szerve az emberi test. André Beaunier általánosítja a tételt: „A háborúelőtti világ az intelligenciát imádta, a mostani az energiát." A háború kegyetlenségeitől kiábrándult Drieux La Rochelle ezekben az években ugyancsak a sportban keresi a menekülést. A francia irodalomba frissitőleg szól bele a termékeny vidék, egy F.C. Ramuz egy Jean Giono személyében. Hallatja szavát André Gide is, akinek lelkiismereti drámái és esszéi valamint Barrés-val folytatott vitája rányomta bélyegét a francia szellemiségre.

Egy másik oldalról a szocializmus hozott erős ellenhatást a spengleri és freudi tanokkal szemben. így elsősorban Németországban, ahol a nagy mértékben kifejlődő munkásmozgalomnak, úgy a mérsékelt mint a radikális baloldal részéről hatásos szociológusai támadtak. A marxista szocializmus, mely egy új társadalom teremtésének igényével lépett fel, természetesen nem elégedhetett meg új társadalommagyarázattal s hatását az egész szellemi életre ki akarta terjeszteni. Atörténelmi materializmus ésazosztályharcokelméletenéhány év alatt olyan népszerűséget ért el, mint a pszichoanalízis. Annak ellenére, hogy a marxizmus és a freudizmus természetüknél fogva összeegyeztethetetlenek, az európai közvélemény, különösen a kultúrsmokk rétegek szívesen dobták egy kalapba ezeket a fogalmakat, mint a haladó szellem kifejezéseit.

A demokratikus kormányformák alatt a szocializmus hamarosan erős tábort szerzett magának. Elsősorban a munkásság széles rétegei csatlakoztak a marxizmushoz magukkal hozván gyakran osztályhelyzetükből fakadó türelmetlenségüket. A marxizmus több lesz számukra politikai doktrínánál. Világnézetet és emberi magatartást jelent akárcsak a fasizmus. Ennek a tanulmánynak nem lehet célja, hogy ennek a két nagyhatású szellemi áramlatnak, a szocializmusnak és a fasizmusnak keletkezési okait és elterjedését kutassa. Kétségtelen, hogy mind a két irány erős ideológiai, sőt filozó