Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-12-01 / 10. szám - Muhoray Elemér: Színház
SZÍNHÁZ Budapesti színházi bemutatók. Még egynéhány bemutató és a színházidény félidejéhez érkezünk. A különböző érdekcsoportok által újjáalakított színházi arcvonal most már teljes harci felkészültséggel küzd a közönség megszerzéséért, ami mai beállítottságukban természetesen csak az anyagi és erkölcsi sikert, s az ezzel egyet jelentő elsőséget jelentheti. Kilenc egész-estét-betöltő darabokat játszó színház — ami a legbékebelibb állapotokhoz is túlzás volna — két- három- vagy négyhetenként egész sereg bemutatóval indul újabb és újabb rohamra. És közben, különösen az új alakulatok pedig minden lehető és lehetetlen eszközt is megragadnak, hogy fentmaradásukat ha mindjárt egy másik érdekeltséghez tairtozó színház bukása árán is — másképpen nem is lehetséges — biztosíthassák. Ebben a légkörben persze komoly színházi-kultúráról különösen annak fejlődéséről alig lehet szó. Tudott dolog, hogy a színi-irodalom évek óta nem képes felmutatni kétségbevonhtatlanul teljes értéket és a mai dráma-válságot még az állandóbb jellegű színházak is annyira megérezték, hogy kénytelenek többé-kevésbbé „színpadíró mesterembereket" foglalkoztatni. (Más kérdés, hogy ezzel a valóban kényszerűnek látszó elzárásukkal éppen azoknak állták útját, akik irodalmi szempontból tudtak volna komoly teljesítéseket nyújtani.) Sajnos ma a több színház sem jelent egyúttal több-drámaírót, hanem ugyancsak a színpadirodalommal iparszerűen foglalkozóknak nyújt több „megnyilatkozási" lehetőséget, vagy ami különösen a színházművészetre nézve még ennél is veszedelmesebb, ezeknek a szaporodását segíti elő. Mindezek ellenére kétségtelenül megállapítható, hogy a színház a mai színházi-rend minden erőfeszítése ellenére is olyan fejlődőképességet mutat és az új formákra való törekvéseknek olyan határozott követelését támasztja már ma is, amit a színpad mai állapotában teljesíteni nem is tudhat. Ez lehet az oka, hogy a kívánatos művészi-küzdés helyett tisztán a fentmaradás harca zajlik. A különböző színházérdekeltségek egymás elbuktatásában látják további létezésük egyetlen biztosítékát. Ezzel a küzdelemmel szemben a mai közönség jórésze korszerűbb mint a színházak. Mindinkább bizalmatlanabb lesz. (Egyik színházunk már a színpadára is csábítja a né
