Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Muhoray Elemér: Az énekes madár "lelke"

mérés és megismerés belső kényszerűsége. Ma már re­­ménytkeltően előbbre vagyunk^ mert mindinkább sulyoso­­dik a külső-kényszerűség is. (A közös európai szellemgyö­kér már jóideje nedve-nélkül szárad. Különböző európai élnemzetek, különböző távoli népkultúráktól várják a fel­frissülést. Különböző európai kultúrtermeteken pedig már komoly szerepet kapott a színes fajok kultúrája is.) A mai európai szellemkultúra kiteljesített és lezárt. A kizárólag európai-kultúrához elkötelezettek merevsége ma már kor- és időszerűtlen. A mindinkább feltörő népigyökerű magyar szellemkultúrát népieskedésnek, magyarkodásnak nevezni, vagy azt a középkorhoz való visszatérésnek minősíteni, te­hetetlen okoskodás és ideges szélmalomharc. Ónálló szellemkultúránkra alapozott ujszellemű teljesít­ményeink nemcsak az önmaguk igazolása, hanem az álta­lános szeliemkultúra szempontjából is a fejlődő-haladást jelentik. A népigyökerű új magyar zeneművészet, az egye­temes zenekultúrában is eredményes hatású. Az önálló magyar szellemkultúra feltámadásában, a ve­zetőszerep a szlovenszkói,, erdélyi és vajdasági magyar kisebbségeké. A kisebbségi sorsban élő magyar a testvé­­resülés utján rátalált egymásra és az életteremtés, az új életkeresés, a faj munkájában a különböző rétegek egy­­sorsot vállaltak. A kisebbségi sors élésében, az örökké ka­vargó létküzdelemben következett be az új magyar szel­lemkultúra erjedése. Az eggyéolvadt kisebbségi magyar az önálló szellemkultúra élésében látta és találta legfőbb erejét. És ahogy az életlehetőségek megteremtésének a népi életerő, az önálló szellemkultúra kiteljesítéséhez a népi szellemére szolgálta a természetes, szükségszerű alapot. Az elért eredményekről már tudjuk, hogy mennyire, min­den várakozáson felül lettek. A népialapu kisebbségi iro­dalom már szinte elérte az onnan kiteljesedett zeneművé­szet magasságát és valószínű, hogy a képzőművészet ered­ményei is csak az alkalom hijján ismeretlenebbek. Egyedül, a jövő magyar kultúrájának egyik legfontosabb területe a színpadművészet maradt el a sajátosírányu fejlődésben. De ennek megvoltak és megvannak a „természetes" okai. A színpad közösség-művészet és így nehezebben élhető, ne­hezebben alakítható. De most Erdély, a színpadon is elfoglalta a maga előkelő helyét. Tamási Áron Énekes madár című népi játéka utat és kaput nyitott az önáiló magyar szellemkultúrából fakadó színpadirodalomnak is. Ezt a nagy eredményt csak akkor ér­

Next

/
Oldalképek
Tartalom