Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Muhoray Elemér: Az énekes madár "lelke"

tékelhetjük kellőképen, ha jól ismerjük a színpadművészet túlbonyolult, és túlbonyolított rendjét és természetét. A színpadot különböző szellemi és technikai rendszerek, hosszú idő alatt kialakuló és kiépülő művészi és mesterségbeli elvek merevítik. Mivel pedig a legkülönbözőbb művészetek összetevéséből áll, beállítottságából a legnehezebben mozdítható ki. Hogyan tudott az Énekes madár mégis áttörni ezen a zártsoron? Ügy, hogy az Énekes madár egy színpadteljes játék és minden színpadi lényegessel önállóan rendelkezik. Az Énekes madár költészete kényszerítő művészi-erő, és magaábrázolta magyar hang- és mozgásformát teremt. Az Énekes madár legigazibb ereje költészetté teljesített népi-nyelve. A nyelv kényszeríti ki a darabnak járó színpadi önállóságot, a sajátosan magyar kisérő, vagy festőzenét és a díszlet ugyancsak sajátosan magyar vonal- és motivumformáit, színeit. Ez az erő rendeli maga alá a játszó színészt és a játékot irányító rendezőt, de még a műszaki készségeket is — világítást és a többit.

Maga a népijáték a drámaköltészet legszélesebb területén mozog. A legderültebb mosoly és a legfájdalmasabb könny, mesén és valóságon át elválaszthatatlanul egymásba fonódnak. A játék meséje a fiatal-embersors legteljesebb átéléséből fakad. Eszményi és eszmei tartalma a nagy emberközösség parancsai szerint valók. Az Énekes madár a mai erkölcsi világképbe helyezve mutatja be hősei, az ember sorsát. De a durva életjelenségeket jelképekké finomítja és a fiatalok már menthetetlennek látszó életét egy magaalkotta tisztább erkölcsiségbe, egy fényesebb világba viszi. Mikor pedig költészete erejével néző-hallgatóját ellenállhatatlanul belesodorja hősei sorsának élésébe és rájuk kényszeríti „tanulságai" átvételét,, már az örök színjátszás magasságában jár.

Tamási Áron Énekes madara egyúttal a magyar nép mesevilágának szülötte. Onnan hozta magával jövőtvivó erejét. Az Énekes madár a magyar élet, a magyar nép, a magyar föld legmagyarabb madara, őszintén és leplezetlenül tárja elébünk az alig-ismert nép legegyénibb életét; szava, hangja és „mozgása" közvetlenségét, élete ferdeségeit és szépségeit.

Innen van az, hogy az Énekes madárnak lelke van.