Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1936-01-01 / 1. szám - Kritika - Egri Viktor: Ábel Amerikában
déglátó nem fizető úr, hanem csak alkalmazott és megszökik kamaszkorában tisztára ösztönszerűen,, valami homályos katasztrófa után a családból is. Ifjúságában szinte jielképszerűen szökik és ezeket a szökéseket megismétli később is és bár nem hoznak igazi elszakadást és igazi felszabadulást sem, az író hovatovább tisztában lesz azzal, hogy egyedül a magány elviselhető. Az író a magány embere, ehhez a megismeréshez jut el Márai is vallomásaiban. A második kötetben mintha szemérmesebb és titoktartóbb volna. A testies valóságok közelsége nem feszélyezi, de már nem tartja itt az élményt fontosnak, hanem azt a módot, ahogy az író zavaraiban és kalandjaiban pedzeni kezdi, mi is a voltaképeni célja annak, hogy élmények nyersanyagával teleszívja magát és aztán birkózni kezd a formával. Mind a két kötet a nagyon tudatos és frisslátású művész páratlan nyelvkészségét igazolja. Nem eredetieskedik, kimérten és hűvös fegyeímezetséggel egészen varázsosan keveri szavait, pontosan érzi a kifejezés határait, egy-egy szó rejtett és való értékét, a fogalmazás művészetét. Titoknyitó önfegyelem és higgadtság van ebben a művészetben. A családtól elszakadó író külföldön csavarog soká. Elvezet bennünket az inflációs Németországba, megvillantatja feldúltságát, cinikus romlottságát, elvezet a kiábrándult, de kapkodó és idegent megvető Franciaországba, a polgáriatlan, bálványt omlasztó Angliába és talál néhány különös színfoltot Itáliáról is önvallomásaiban. Káoszban jár,, megismeri a zűrzavart, hogy végre minden zűrön át önmagához érjen. Meglátja a tűnő polgári világ esettségét, elakadó lélekzettel figyel fel bukására és egyszer-egyszer feleszmél: az európaiság kötelező szellemét keresi Európa alámosott országutain; idealizált nyugatiságot keres, a szellemiség vigasztaló világosságát. A vallomás e befejezettségével is csonka még. És ez érthető. Márai elmondta vallomását a polgárról. A folytatást csak az írói fejlődésnek egy újabb állomása adhatja meg. EGRI VIKTOR ÁBEL AMERIKÁBAN. Tamási Áron Ábel trilógiájának befejező kötete. Tamási Áron Ábel alakjában a székely népiéleknek egy csillogó, meseszerű alakját keltette életre. Az első kötetnek harmatos bája elfeldtette velünk, hogy csak a költő képzelete öltöztetheti ilyen csillogó gúnyába ezt a gyér-
