Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-11-01 / 9. szám - Baráth László dr.: A csehszlovákiai magyar mozgalmak meddősége

BARÁTH LÁSZLÓ dr.: A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR MOZGALMAK MEDDŐ­SÉGE (A magyar ifjúság jelentkezése nem­zeti kisebbségi közéletünkbe oly, probléma, melynek tárgyalását szíve­sen látjuk hasábjainkon.) Kisebbségi életünk sajátos jelenségei között talán a legifigyelemre méltóbb, de mindenesetre a legveszé­lyesebb is, hogy minden a társadalomban megindult reformakció eredménytelen, meddő maradit. A kezdeti megmozduláson alligi egy4kettő jutott tűi, de olyant, mely a kitűzött haladás ii vonal mellett megmaradt vol­na, egyet sem jegyez fel kisebbségi történetünk. Ez a« szomorú tétel áll úgy az ifjúsági, mint kimondot­tan közéleti mozgalmiakra. A jelenség tudatosítása, sem új, hiszen már több oldalról világítottak rá a kér­désire és igyekeztek annak magyarázatát adni. A je­lenség azonban inéhiezen magyarázható. Nehezen magyarázható akkor, ha nem vesszük fi­gyelőmbe a csehszlovákiai magyar élet sajátos struk­túráját. A kisebbségi életben különleges szerepet nyertek a politikai pártok. A nagy szervezetlenségben az egyetlen jóHrosszúI kiépített keret. Az ellenzéki pártok egyszerre jelentettek közéleti teret, társadalmi szervezést, kulturális fórumot, részben gazdasági orientációt is. A többségi népek sokszínű közéleti emanációja helyett a magyarság életében minden megnyilatkozás szükségszerűen kellett, hogy vonatko­zásba kerüljön az ellenzéki pártokkal. A magyar élet­ben nem volt olyan mozzanat, melyről a politikai köz­vélemény boncasztalán rögtön kínos gonddal meg ne állapították volna, hogy pártakció-e, vagy pedig a párt keretein kívüli áll, ami egyet jelentett azzal, hogy ellene irányúi. Sokan teljes közéleti működésüket en­

Next

/
Oldalképek
Tartalom