Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-01-01 / 1. szám - Sándor Dezső: Szlovenszkói magyar színház 1935-ben

komoly színészi munkát végzett. Úgy hisszük, ennek a fiatal színésznek a nevét még a jövőben is gyakrabban fogjuk hallani. Galetta Ferenc, ez a régi, stílusos fővárosi bonvivant főleg karakter-szerepekben arat rendkívüli sikereket s külön elismerést érdemel, mint a társulat főrendezője. Az ő érdeme elsősorban, hogy a színpad csinos, gondozott s az előadások rendezése is hibátlanabb;, mint azelőtt volt. Tanay Emil, a társulat fiatal bonvivántja rátermett színész. A hölgyek közül Mihályi Lici egész sor darabban aratott őszinte sikert. Határozottan közelebb került a közönséghez s emelkedett népszerűségben. O I g y a i Olga a társulat fiatal primadonnája igen tehetséges kezdő színésznő, dekoratív jelenség, elegáns, olyan hanggal, amely csak komoly énekfeladatokra képes„ a jazz-operetteknél nem érvényesül. Erdélyi Edith az előző évi szubrett is visszatért a társulathoz s mellette a kitünően táncoló Széles Adri játssza a szubrett-szerepeket. A drámai hősnő T a n k a Dóra. Kulturált, rutinos színésznő, aki főleg tragikai szerepekben mutatott szép teljesítményt. A kis Vajda Rózsi rohamosan fejlődik s már vezető szerepekben is hibátlanul megállja a helyét. A kómika-szerepkörben V á r a d i Elza és a kezdő, de figyelemreméltó Kuchár Lujza arattak kisebb-nagyobb sikereket.

*

Rezümé: a társulatnak vannak értékes tagjai s voltak értékes elődásai is. A színvonal azonban a múltban sokkal magasabb volt.

A mai rendszer mellett azonban javulásra nincs és nem lehet kilátás, mert ezek a kis városok, ilyen hosszú ideig nagyobb és drágább társulatot képtelenek eltartani.

A mai kétkerületes rendszer magától értetődő természetességgel a szlovenszkói színi-kultura színvonal-csökkenéséhez vezet.

Itt csak egyetlen segítség van: egyesíteni a két kerülete*. Ez a téma azonban sajnos a politika útvesztőjébe került s onnan nehezen fog kiszabadulni.