Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Narancsik Imre: Spengler és a harmadik birodalom

épen a szocializmust hagyja el. Spengler történelemszemléletét „történelmi determinizmus"-nak jelzi és megtagadja az önállóságát, mivel ugyanezt a történelmi meghatározottságot hirdeti Danilewsky híres művében: az „Oroszország és Európádban.

Spengler gondolkozásának másik jellemzője, hogy tagadja a közösségi kötelességeket, amikor a német munkásban nem találja meg a faji javak örökösét és birtokosát, holott kétségtelen, hogy ez a társadalmi osztály is része, sőt jelentős rétege a német nemzetnek. Nem lehet egyedül a munkásságot okolni a nemzeti egységet megbontó „von untén" osztályharcért, amikor a munkaadók részéről ugyanígy megyan, csakhogy náluk ez: „felülről való". Az állam Spengler elvei szerint: az új Cézárt szolgálja, aki mindezen keresztülgázol, hogyha hatalmáról van szó, a nemzeti szocialista állam vezetője viszont a népkancellár, aki népi nacionalizmust képviseli. — Spengler világpolitikai elvével ellentétben von Leers aggodalmas és kockázatos dolognak tartja, ha a németség külpolitikáját a faj szempontjainak tekintetbevételével és nem „a népi szemszög szerint" irányítja. Egészben számára Spengler művében megnyilvánuló elvek nem a Harmadik Birodalmat, hanem a nagytőkés, ellenforradalmi, nagyhatalomra törő német imperializmust szolgálják. —

A Harmadik Birodalom vezető fiatal ideológusa Ernst Günther Gründel is nyilatkozik Spengler műveinek célzatával és állításáival kapcsolatban. Ez az írásos megnyilvánulás harcias, heves szinte az elkeseredésig (Jahre dér Uberwindung — A győzelem évei. Breslau 1934). Spenglert személyében támadja meg és a „bukás mágusá"-nak, „értelemnélküliség és bukás jósá"nak nevezi, aki „korunknak nemcsak legnagyobb, hanem legveszedelmesebb és legrosszindulatúbb gondolkodója is". Mert benne a bukó városi értelmiség késői kételkedőjét szemléli, aki kárörömmel és be