Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Narancsik Imre: Spengler és a harmadik birodalom

neues Leben?" (Bukás

vagy harc új életért? Szellemi jövőnk alapjai. Leipzig.)

A

kultúra nem az embereken kívül, hanem bennük van; belészületnek és nemzedékek dolgoznak érte egyre tovább. A népélettan arra tanít, hogy minden egyes nemzet addig él és fejlődig felfelé, amíg legjobbjai terjeszkedhetnek és elfoglalhatják az első helyeket, de ha megfordítva történik, vagyis a vezetést az alacsonyabbrendűek veszik kezükbe, bekövetkezik a bukás. Ez csak úgy kerülhető el, ha a pesszimizmus ellen heves harcot kezd az ember. Ez a küzdelem nemcsak a halálba való vak és tehetetlen beletörődés, hanem a demokratizmus ellen is indul, „amely a népet önzővé tette" és széttörte az osztályharc eredményeként az egységes népet alkotó rétegeire. A nép-biológia útmutatása szerint az értékes, egészséges, tehetséges réteg életét elő kell segíteni, öntudatosítani a faji gondolkozás és tudás átadásával. Nem bukásról kell ma beszélni, hanem megújulásról, amely a vérből: tiszta fajból ered. — Mivel Hartnacke nevelő, azt véli, hogy a német nép megmaradásának biztosítása tanügyi újítások kérdése, amikor gondos kiválasztással rostálják meg azt az értelmiséget, amely utánpótlásként lép az előző helyére. A kiválasztásnál és a nevelésnél tekintettel kell szerinte lenni a teljesítményre, a kötelesség cselekvésére, önállóságra, tiszta itéletképességre. A nevelés a nép ügye, ezért a nép érdekeit szolgálja és olyan egyéneket kíván, akik saját érdekeiket mellőzni tudják, ha fajukról van szó.

A Harmadik Birodalom képviselői közül az előzőkön kívül Johann

von

Leers foglalkozik Spengler

munkás

ságának utolsó korszakával (Spenglers

weltpolitisches System und der Nationalismus: S. világpolitikai

rendszere és a nemzeti szocializmus. Berlin 1934). Ebben nyíltan mutat rá, hogy „A döntés évei": „az első igennagy ideológiai támadás a nemzeti szocialista világnézet ellen." Miért? Mert a nemzeti szocializmusból