Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-10-01 / 7-8. szám - Narancsik Imre: Spengler és a harmadik birodalom

Fata voíentem ducunt, nolentem trahunt. Spengler tulajdonképen mindent elmondott ebben az írásában, az utánajövők már csak kiegészítik és alkalmazzák ezeket az eszméket, elveket és szempontokat. Ilyen az 1931-ben megjelent „Dér Mensch und die Technik" (magyarul egyetlen lefordított műve: „Ember és a gép." Bev.: Nagy József egyet, tanár. Ford.: Sz. Mátray S., Budapest 1932), amelynek már van egy eddig még nem szerepelt meglátása, hogy az ember „ragadozóállat", ami kétségtelen nietzschei eredetű állítás. De nem ez a műve állította szembe a Gondolkodót és a Harmadik Birodalmat, hanem az 1933 nyarán kiadott: „Jahre dér Entscheidung" (A döntés évei. 1. rész. Németország és a világtörténelmi fejlődés. München). — Miről szól ez a bátor és szókimondó írás? Négy fejezetben rajzolja meg a mostani helyzetet, kezdi a politikai látóhatárral. A valóságtól való félelem a racionálizmus és romantika alakjában elfogja a tisztánlátást sokak elől. Ma bátor pesszimizmus kell, az élet tragikus szemlélete, amely tudja, hogy a küzdelem az élet „ősténye, sajátmaga az élet". A világháborúk és világihatalmak" című fejezetben megállapítja, hogy a 19. századdal beléptünk a világháborúk korszakába s ez még századunkon át és a következőben is fog tartani előreláthatóan. A bécsi kongersszus óta tapasztalható az államfenségiség elvének folytonos és fokozatos csorbítása, ez vezetett a mai zűrzavarba és válsághoz, a krízis főoka az állam tekintélyének leromlása és megsemmisülése. „A fehér világforradalom" fejezetében arról szól, hogy 1770-től megkezdődött az osztályharc a társadalmak egyszíntre való hozásáért. A cselekvő szabadelvűség, amely megjelent kultúránkban, nem állt meg, hanem a jakobinizmuson át fejlődött és vezetett a bolsevizmusig. Az osztályharc széttörte a rangl rendet, a termelés rendjét megbolygatta elébb, manapság pedig felborította azzal, hogy a munkást kétszeresen túlértékelték akkor,