Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-06-01 / 6. szám - Gömöry János: II. Rákóczi Ferenc emlékezete

anyjával és nővérével Bécsbe kerül, majd gyámja. Kolonics Lipót elszakítja őt környezetétől, Neuhausban a jezsuiták kollégiumában, aztán a prágai egyetemen nevelteti; emellett azon van, hogy a serdülő gyermek elfelejtse múltját, származását, elidegenedjék szeretteitől. És ez többé-kevésbbé sikerül is. Amikor édesanyja férjét, Thököly Imrét követi a számkivetésben, erről Rákóczi önéletrajzában így emlékezik meg: „Távozását sokáig titkolták előttem s midőn megtudtam, nem is igen bánkódtam miatta; mert idegen erkölcsökhöz szokva, nem fogtam fel, minő állapotra jutottam. Ezt sokféle módon és lelkem gondos szórakoztatásával nyugodalmassá tették az atyák, kik (közhiedelem szerint) arra törekedtek, hogy az ő szervezetükbe édesgessenek." Lelkében így csakugyan elidegenedik szeretteitől, nemzetétől. Változást ebben nagykorusítása idéz elő, amikor nővérével hosszú évek múltával találkozik és akinek mint egy császári generális nejének sikerül őt is a Kolonits gyámsága alól kiszabadítani. A két Rákóczi gyermek visszakapja a mérhetetlen kiterjedésű (6500 négyzetkilométer) apai örökséget és azon megosztozkodik. És a fiatal főúr, mint annyian mások rangtársai közül, beleveti magát a bécsi társaság élet forgatagába. Bécs akkor kezdi utánozni Párist; a rokoko-barokk műveltség tör utat Versaillesból a Burgba. Egész Középeurópa elittársadalma itt székel, itt éli ki kultúrigényeit. És a fiatal Rákóczi lénye lassan észrevétlenül itt formálódik át igazában, simul új környezetéhez. Felejti anya nyelvét is. Az uralkodó birodalmi hercegi rangra emeli; majd feleségül veszi a hessen-rheinfeldi tartomány gróf bájos leányát, Amália Saroltát s ezzel a házassággal rokoni összeköttetésbe kerül a Bourbonokkal is. A kis herceget fény, hatalom, gazdagság veszi körül.

Csak amikor hazakerül, döbben reá hívságokban, léha mulatozásokban és könnyelmű pazarlásban eltelt fiatalságára. Látja idehaza, hogy milyen nagy, szinte