Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-04-01 / 4. szám - Csizmarek Mátyás: Film

Halmos János, mint Praxi teles énekben és játék­ban egyaránt kiválót nyújtott. Az opera sikerének másik zászlóhordozója D o b a y Lívia (C h I o e) volt, aki egyre fejlődő hangjával, különösen a magasabb fekvésekben csillogtatta énektudását. Ma I e c z k y Oszkár jellemző­erővel énekelte Agat hon karakter-szerepét. Tutsek Pi­roska, mint K I y t h i a, játékával és hangjával egymást ki­egészítőn formálta meg drámai alakítását. Nagyban hozzájárult az est sikeréhez Márkus László rendezése és Fleischer Antal vezénylete, aki a beta­nítás nehéz munkáját is elvégezte. Oláh Gusztáv díszletei hűen varázsolták a színpadra az athéni kor levegőjét. KECSKEMÉTI VÁROSI DALÁRDA HANGVESENYE a Zeneakadémia nagytermében. Zenei életünkben mindsűrűbben vesznek részt vidéki városaink. Bátor akarással kínálják bírálatra munkásságukat, mely ma már minden tekintetben komoly, művészi ered­mény. A magyar tudásban feltétlenül hívő, néhány muzsikusunk érdeme, hogy vidéki városaink zenei életét felküzdötték a művészi egyenrangúságig. Igaz hálát érdemelnek ezért, mert magvető munkásságukkal számottevő támaszai lettek a letagadhatatlanul fejlődő nemzeti kultúránknak. A Kecskeméti Városi Dalárda karmestere, Vá­sárhelyi Zoltán eljött hozzánk együttesével, hogy bemu­tassa kultúrmunkája eredményét. Műsoruk első felében Dowland, Marenzio, Prae­­t or i u s, Goldini és Orlando di Lasso a capetla műveit adták elő, a férfikar néha kissé még nyers hangzásai el­lenére is, művészien. A hangverseny fénypontjában Ko­dály legújabb kórusalkotásai állottak. Kodály az itt bemutatott Krisztus és a Kufárok című kantátával, az Akik mindig elkésnek című Ady-versre és Wöeres öregek című szövegére írt kórusaival ismét döbbenetes művészettel bizonyította, hogy mint kórusalkotó felülmúl­hatatlan. örvendetesen lelkesítő, hogy minden K o­­aály-bemutató mindig egy magasabb nyug­vópont, egy mindig magasabbra törő mű­vészpályán. Az est szólistája Gergely llus volt, kit ez a szereplése az ország elsői közé emelt. Schütz két vallásos énekét és Kodály két dalát adta elő őszinte, mély sikerrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom