Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Estók Gyula: Ifjúság hangja. Egy akademikus ankét margójára

munka ideje következik." A munka nem olyan hangos, mint a jelszavakat indító forradalmi idő frázistömege, de embe­ribb és szebb. Ez a változott helyzet tévesztette meg az em­lített cikk íróját is. Pedig, aki célkitűzéseiket figyeli, tisztá­ban van azzal, hogy ez a tábor már sohasem fog visszatérni azokhoz a módszerekhez, amiket kezdő mozgalmi életében használt. Azok, akik arra várnak, hogy az itteni magyar fiatalok dunakonföderációs tervek­kel és Petőfi sír megkoszorúzásához hason­ló tettekkel fog feltűnést kelteni, azok csa­lódnak. Ez a nemzedék kritikával néz körül a számára meg­hagyott kisebbségi világban. Az állítások és ellentmondások között nem esik kétségbe, hanem Széchenyi szerint tisztán akar látni. Nem akarja egymaga és egyszerre megváltani a világot, mert tudja hogy ez lehetetlen. A társadalmat csak úgy lehet előre vinni és formálni, ha minden tömeg a saját helyén és saját hely­zete diktálta módszerekkel (nem kopirozott világsémákkal) javít sorsán. így történt, hogy míg a róla írók őt „elsikkasztották", ki­építette világnézetét, kidolgozta útirányát s most elsőrendű céljának tartja, hogy mennél több joggal mondhassa, mi munkát jelentünk. A kétnapos beregszászi kultúránkét szep­tember 14-én fél 10 órakor kezdődött Abkarovits József meg­nyitóbeszédjével. Zapf László, a mozgalom vezetője, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének nevé­ben üdvözölte az ankétot. Rajta kívül az ungvári, munkácsi, brünni, prágai egyetemi hallgatóság és a Bethlen Gábor­­mozgalom nevében mondottak üdvözletét az egyesületek funkcionáriusai. Ezután sor került az előadásokra'. Elsőnek Pap Simon olvasott fel Népművészet címen. Foglal­kozott a szlovenszkói és kárpátaljai helyzettel s szükséges­nek találta a kérdés nagyobb felkarolását. Különösen ki­emelte az e problémával kapcsolatosan eddig még nem tár­gyalt praktikus és magyaros falusi építkezés megteremtésé­nek szükségességét. Zapf László az európai modern eszme­

Next

/
Oldalképek
Tartalom