Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Estók Gyula: Ifjúság hangja. Egy akademikus ankét margójára

áramlatról, az idealisztikus világszemléletről értekezett, mely ma már elfoglalja az eddig uralkodott ma­teriális szellemi áramlat helyét nyugat kultúréletében. Es­­t ó k Gyula a népi gondolatról beszélt, felvázolta an­nak praktikus vonatkozásait, összegezte mindazokat a ma­gyar szellemi elindulásokat, emelyeknek alapgondolata a népi eszme és feltárta azok összefüggéseit a korszerű európai áramlatokkal. Duruttya István a sport és a kultúrember életéről, Ónody Zoltán a vallás reneszánszáról adott elő. Sípos István felolvasott előadása, A magyar kultúra és szomszédai címen a magyarság és a kö­rülötte élő népek kultúrkapcsolatának kérdését tárgyalta. Toperczer László a szlovenszkói és kárpátaljai kultúr­politika feladatáról értekezett. Az előadássoroza­tot Abkarovits József előadása zárta, aki a háború utáni megváltozott helyzetben felnőtt nemzedék, az „új m a­­gyarság" pszichológiai vázlatát adta, egyúttal rámutatott az útra, amin ez a generáció halad. Az ankét közben, szombaton este táncmulatsággal egybe­kötött kultúrest volt. Abkarovits József bevezető beszédje után Szombathy Viktor, ismert szlovenszkói író, olvasta fel novelláját. Szerepeltek még Szkalla György, Ladányi Inén, Gorondy Sándor és az ungvári akadémikusok szavalókórusa. Az ankét célja volt egyrészt, hogy a rendező város nagyközönségének kultúreseményt nyújtson, segítve így az időseknek az általuk már folytatott kultúrmunkában, más­részt, hogy az egyetemista intellektuelek szellemi életét még jobban elmélyítse. A szlovenszkói napilapok és folyóiratok már kezdettől fogva felszínen tartották a csehszlovákiai magyarság inten­zív kultúrális fejlődésének kérdését. Erre azért volt szükség, mert a magyarországi kultúrának csak kis töredéke jut át a határon és így kisebbségi társadalmunk szellemi téren reá van utalva, hogy saját maga fejlessze ki kultúrnívóját. A megfelelő kultúrnívó megteremtése társadal­munk mellőzhetetlen feladata, mert a ma­gyarság itteni fennmaradásának egyik biz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom