Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-03-01 / 3. szám - Estók Gyula: Ifjúság hangja. Egy akademikus ankét margójára

IFJÚSÁG HANGJA EGY AKADÉMIKUS ANKÉT MARGÓJÁRA A Szécsényi-mozgalom a csehszlovákiai új magyar nemzedék összefogó mozgalma, miután elveit vita­esteken és a brünni ankéten lefektette s a Prágai Magyar Hírlap hasábjain nyilvánosságra hozta, hoz­zákezdett programa megvalósításához. Felállította Prágában mozgalmi szemináriumát s a nyári hóna­pok alatt Ungváron kultúrestet, Beregszászon pedig két napos ankétot rendezett az új magyarság szel­lemében. Ezen utóbbihoz íródott e cikk. Az ankét előadásai sajtó alatt vannak és karácsony után ke­rülnek a nyilvánosság elé. Elsikkadt nemzedék? Az 1932-es év végén a lo­sonci Figyelő hozott cikket ilyen cím alatt. írója a főiskolás intellektueíek mozgalamival foglalkozik és arra a konklú­zióra jut, hogy: „A fiatalság szervezetei felmondták a szol­gálatot, a mozgalmak sorsa beteljesedett s a diákság a leg­teljesebb ideológiai zavarban él." Az új magyar intellek­­tuelek ama része, mely a magyar társadalomtól távol az egyetemi városokban éli le életének jó részét, sokszor ke­rült olyan helyzetbe, hogy róla, de nélküle mondottak véle­ményt. A fiatalokról írókat az utolsó három év alatt, külö­nösen az tévesztette meg, hogy míg a régebbi „új generá­ciós" mozgalmak, ahogyan Darkó István írja, „felnőtt politi­kusokat is megszégyenítő ügyeskedéssel hívták fel magukra a közfigyelmet", addig az új nemzedék legutóbbi fejlődési időszakát a nagyncilvánosságtól jórészt visszavonulva élte át. Egy pesti folyóirat így jellemezte ezt az átformálódást nem­csak Csehszlovákiában, hanem az egész „magyar glóbusz fiatalságánál". „Már az új generáció frontjai nem olyan han­gosak, mint valamikor. Ez talán annak tulajdonítható, hogy korunk fokozatosan túl jut az új társadalmi rendszerek utáni lázas kutatáson. Most az összegező véleményleszürés és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom