Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-03-01 / 3. szám - Estók Gyula: Ifjúság hangja. Egy akademikus ankét margójára
IFJÚSÁG HANGJA EGY AKADÉMIKUS ANKÉT MARGÓJÁRA A Szécsényi-mozgalom a csehszlovákiai új magyar nemzedék összefogó mozgalma, miután elveit vitaesteken és a brünni ankéten lefektette s a Prágai Magyar Hírlap hasábjain nyilvánosságra hozta, hozzákezdett programa megvalósításához. Felállította Prágában mozgalmi szemináriumát s a nyári hónapok alatt Ungváron kultúrestet, Beregszászon pedig két napos ankétot rendezett az új magyarság szellemében. Ezen utóbbihoz íródott e cikk. Az ankét előadásai sajtó alatt vannak és karácsony után kerülnek a nyilvánosság elé. Elsikkadt nemzedék? Az 1932-es év végén a losonci Figyelő hozott cikket ilyen cím alatt. írója a főiskolás intellektueíek mozgalamival foglalkozik és arra a konklúzióra jut, hogy: „A fiatalság szervezetei felmondták a szolgálatot, a mozgalmak sorsa beteljesedett s a diákság a legteljesebb ideológiai zavarban él." Az új magyar intellektuelek ama része, mely a magyar társadalomtól távol az egyetemi városokban éli le életének jó részét, sokszor került olyan helyzetbe, hogy róla, de nélküle mondottak véleményt. A fiatalokról írókat az utolsó három év alatt, különösen az tévesztette meg, hogy míg a régebbi „új generációs" mozgalmak, ahogyan Darkó István írja, „felnőtt politikusokat is megszégyenítő ügyeskedéssel hívták fel magukra a közfigyelmet", addig az új nemzedék legutóbbi fejlődési időszakát a nagyncilvánosságtól jórészt visszavonulva élte át. Egy pesti folyóirat így jellemezte ezt az átformálódást nemcsak Csehszlovákiában, hanem az egész „magyar glóbusz fiatalságánál". „Már az új generáció frontjai nem olyan hangosak, mint valamikor. Ez talán annak tulajdonítható, hogy korunk fokozatosan túl jut az új társadalmi rendszerek utáni lázas kutatáson. Most az összegező véleményleszürés és a
