Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-03-01 / 3. szám - Surányi Miklós: November 3
zán jó, gyors és kitartó lovat. — Mit akkar azzal, kedves Csecsenyim? — kérdi a tábornagy. — Átmegyek őfensége táborába és rábírom, hogy csatlakozzék hozzánk. — Az öreg marsai nagyot nevetett, ördöngős egy fickó! Na majd meglátjuk! És lovat adatott Sterpherl alá. Stepherl elvágtat a porosz főhadiszállásra'. Ott találja Bernadotte-ot és kéri a szárnysegédet, jelentse be őt a trónörökösnél. — Van írásbeli parancsod? — Nincs. — Akkor a fensélg nem fogad. — De a két császári felség szóbeli meghagyását hozom. (Stepherl akkorát füllentett, mint a Stephankirche tornya; de a hazáért tette.) Egy Prinz von Preußen ezredbeli elegáns dandy végre bejelenti és a trónörökös fogadja Stepherlt. Stepherlnek közben még eszébe jut, hogy ha már az orosz és osztrák császár nevében beszél, a porosz királv képviseletét is bízvást átveheti. Azzal kezdi, hogy a három szövetséges uralkodó üzenetét hozza. Bernadotte alakoskodik. Iparkodik kibújni a felelősség alól. Bernadotte nagy széltoló, agyafúrt legény, álnok és nagyravágyó cselszövő, de lángeszű katona: tudta, hogy ezúttal élet és halál kérdéséről van szó, És francia szíve talán titokban megdobbant és félt a döntéstől. Nem akarta letaglózni a korzikait. Mindenféle kifogást támaszt. Stepherl azonban most hirtelen elsüti a nagy ágyút. — Hát ha így van Felség, írásban kérem annak elismeréséit, hogy itt voltam, előadtam a három uralkodó kérését és Fenséged a kérést megtagadta. Stepherl e pillanatban a fejével játszott. Ha kitudódik, hogy ... no de, hadd folytassam tavább. Bernadotte megadja az írást. Aztán el kezd töprengeni. Behívat néhány tábornokot. Valaki a történelem előtt való felelősségről beszéli; Stepeherl most már vérszemet kap és megsúgja Bernadotte-nak, hogy a két császár az ő svéd trónörökösségét csak abban az esetben hajlandó elismerni, ha ... Bernadotte meghökkent, az írást viszszakérte, kiadta a parancsot az indulásra, kellő időben érkezett és eldöntötte a lipcsei csatát. Nos, ezt csinálta Stephierl. Nem csodálnám, ha a Mária Terézia rendnek egyszerre a parancsnoki kereszjét kapná. István gróf arca minden sornál pirosabbra gyűlt. Boldog
