Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-02-01 / 2. szám - Balla Borisz: Az álarcok és frázisok halála (Második beszélgetés Eibl professzorral)
helytelenül — a „fehér civilizáció" túlnyomó területén, ma már gyökeréig kiszáradt területeket találunk. Kérdező: Tehát mindenütt újra kell vetni? Eibl professzor: A vetést megelőzi a szántás. El tudja-e valaki hinni azonban, hogy a szellemi szántás munkájához a régi értelemben vett vezetőnek, aki hiúságban él s a hatalomhoz élvezettel tapad, megvan hozzá az erkölcsi ereje? A szántó-vetők mind aszkéiták, ha igazán azok s a szellem életében tízszeresen azok. A világáramlatnak ez a bekövetkezendő fordulata már most is olyanfokú nyomást gyakorol, hogy a régi világ mai vezetői: államfők és miniszterelnökök, vezérek és politikusok, ha hatni akarnak, máris előlegbe kölcsönöznek maguknak az elkövetkezendő vezetőtipus tuilajnonságaib ó I. A kiválóbbak máris a maguk fizetéséről mondanak le, a személyes díszről is lemondanak, ha az állam többi polgárát továbbra is a szegénységen keresztül kell vezetniük. Az új vezető egy-két éven belül már tökéletesen az aszkétatipus vonalán fog haladni. Különben az új világerők egyszerűen elsöprik. A dicsőséget s a nagyságot nem a díszes palota, formaságok, ceremónia fogják jelenteni, hanem az egyszerűség, az aszkézis és a hangtalanul is kisugárzó élet, melyet ezek a vezetők igazságban élnek s amely minden vezetőtipustól a jövőben megkivántatik. Kérdező: Mussolini a hadgyakorlatokon, közkatonaruhában együtt tolja órákhosszat az ágyukat a sárban, Hitler tegeződik a sofőrjével. Ezek az előjelek . . . Eibl professzor: Úgy van, ezek az előjelek. S hozzáteszem, hogy sem Mussolini, sem Hitler: nem az olykor kikerülhetetlen díszes ünnepségek alkalmával nyerték meg a csaiát, nem az üres diplomáciai fogadtatásokon, amihez minden régi ember értett, hanem a sárban és a sofőrrel való tegeződés közben. Amihez most még csak ők kezdenek érteni . . . ma, azt holnap már mindenkinek meg kell tanulnia. A romboló irányok, sajnos, sietnek és gyorsabban tanulnak: Sztálin, épúgy mint Lenin, kik pedig egy negatív világrend megtestesítői, feltétlen