Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-02-01 / 2. szám - Possonyi László dr.: Külföldi irodalmi szemle

örökre kimondott parancsok kérlelhetetlen igazságához. S ez a korforduló az irodalom fordulóját is magával hozta. Lassú földrengések jelezték már évtizedek óta, hogy az em­beriség most újra vajudja sorsát, hogy a kivénült világ felé a szellem és a lélek újra termékenyítő fellegei kezdenek tornyosulni hogy megöntözzék az eltikkadt és meddővé vált talajt. Szinte áthatolhatatlan kéreg borúit már a lélektelen­­ségből, a pozitivista materializmusból és a hitetlenségből a világ szellemi életére. Most lassanként a szellemi élet leg­nagyobb keresői szívükben Istenre találtak éis megtérésük­kel egymásután repésztgették meg ezt a kérget, amit egy újbói revelálódott lelkiség harmatcseppjei kezdtek punít­­gatni. A nagy megtérők kora következett el, egymásután jöttek a H u y s m a n s-ok, a Claudelek, a Papiniek» a Sigrid Undsetek, a M a u r i a c,ok, a M a r i t a i n e k, akik mielőtt otthagyták egy kivénült szellemiség karámját, abban csak az intellektuális környezetben is legelső klasz­­szist jelentették és ehhez a klasszisukhoz szerezték meg a kerezténység örök törvényeinek megértélsével azt az egyen­súlyt, amelynek hiányában a világ többi része ma katasztró­fából katasztrófába tántorog. S most újra módunkban áll,, hogy az Oscar Wilde parado­xonénak érvényességét megvizsgáljuk. Hogy csak a problé­mák egy kis részét érintsük, maradjunk megint a kor asz­­szonytipusánál, a házasság kérdésénél. Az emberiség szel­lemi előőrsei ma újra egy asszonytipust hirdetnek, de nem a Nórák, Karenina Annák és Bovarynék asszonytipusát. Az ő asszonyaik is függetlenek ugyan, de nem azért, mintha fér­jüket és gyermekeiket elhagyták valami különb élet utáni lázban, hanem, mert valahogy egyedül maradtak, vagy mert a mai élet iramában csak úgy tarthatják fenn családju­kat, ha férjük mellett ugyanúgy kiveszik részüket a külső élet küzdelmeiből is, mint élettársuik, aki egymaga nem ké­pes megküzdeni a mai kor termelte nehézségekkel. Vegyünk itt is csak három alakot korunk irodalmának há­rom reprezentatív típusát, három példát a legjobbakból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom