Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-02-01 / 2. szám - Possonyi László dr.: Külföldi irodalmi szemle
mintahogy Tolsztoj, Ibsen és Flaubert is a csúcsokat jelentették a maguk idejében. Az egyik Mau riac halhatatlan regényalakja, Blanche Frontenac. Egy asszony, aki egyedül marad öt gyermekével, mert férje korán elhalt. Fiatal még, gazdag és érzi, hogy könnyen találna férfira, aki szeretni tudná. És akkor gyermekeire néz, akiknek ő jelent mindent s akiket megfosztana önmagától, ha egy idegen férfinak adná oda magát. És Blanche Frontanac egyedül marad Gyermekei lassanként felélik, kiszívják életerejét, szépségét, frisseségét s ahogy ők nőnek és erősödnek, ő egyre sápadtabb, törékenyebb és betegebb lesz. S azután a gyermekek kezdik el élni a saját életüket. Ö lassan elveszti közöttük hivatását, az élet megjárni való útjai törvényszerűleg eltávolítják tőle azokat, akikért mindent feláldozott, Fiai szenvedélyesek, vakon rohannak életük iázában s azokat a gyermekeit, akik megházasodnak, egy asszony vagy egy férj vészi el tőle. Blanche a végén már csak az imáiban él értük és akkor, mikor itt a földön az értük való imákat elvégezte, meghal. Meghal félreértetten és egyedül. De életének áldozatai nem múlnak el vele. Emléke megmenti a síron túl is öngyilkosságba rohanó fiát, a rájuk fordított energiák maradandóan tovább kormányozzák magasabb erőkkel egyesülten családjának sorsát. A másik típus Allia Rachmanova, akinek naplói, jeléül a benne foglalt eszmék korszerűségének, ma világsikert értek el. A kis orosz lány élete ez, aki a bolsevizmus rémségei közt talál rá egy osztrák hadifogolyban életének kiegészítőjére. Egy kis mai értelemben felvilágosult intellektuális lány élete ez, aki sokat tanúit, előadásokat tartott az egyetemen s aki el sem tud a szellemin kívül más fájté munkát képzelni. S egyszer csak kiutasítják őket Oroszországból. Férje diplomája Ausztriában nem érvényes s Rachmanova tejcsarnokot nyit Bécs egyik proletárnegyedében, hogy férje tanúlmányait újra elvégezhesse és hogy kis fiával addig se haljanak éhen. A törékeny, szellemi munkához szokott asszony téli hajnalokon hordja a tejet és a gyümölcsöt a